5 vegán mítosz, amelynek köze sincs az igazsághoz!

Kezdő vegán vagy és folyamatosan negatív visszajelzéseket kapsz az étrended megváltoztatása miatt? Vagy vegán étrendet fontolgatsz, és nem vagy biztos abban, hogy van-e valami ellenvélemény a család és a barátok előítéleteire? Jól meg tudjuk érteni ezt a bizonytalanságot, elvégre a vegán táplálkozás körül számos mítosz kering. Úgy tűnik, hirtelen mindenki a szakterület szakértője lett, és meg akar tanítani minden fortélyra.

A veganizmus virágzik, ugyanakkor a táplálkozás egyetlen más formájának sem kell megküzdenie ennyi előítélettel. Összeszedtük Neked az 5 legnagyobb vegán mítoszt, figyelj.

1. Vegánként nem kapsz elegendő fehérjét

A “fehérjehiány-mítosz” ma már szinte klasszikus a vegán előítéletek között. Sokan úgy gondolják, hogy testünknek feltétlenül szüksége van húsra és tejtermékekre, hogy megfeleljenek a fehérjeszükségletüknek és építsék izmaikat.

A Német Táplálkozási Társaság (DGE) ajánlásai szerint a felnőttek számára az optimális fehérjebevitel 0,8 gramm fehérje / testtömeg-kilogramm. Azok, akik elegendő fehérjetartalmú ételt fogyasztanak, például diót és hüvelyeseket, könnyen teljesíthetik ezt a követelményt.

Tudtad például, hogy a lencse fehérjetartalma még magasabb, mint a csirkemellé? 100 grammban 26 gramm fehérjét tartalmaz. Még a borsóból, szójából vagy kenderből készült vegán fehérjepor sem marad el semmiben sem a klasszikus tejsavó fehérjétől.

Az az előítélet, miszerint a növényi fehérjét nehezebben tudja felhasználni a szervezet, mint az állati fehérjét, szintén téves. A kiegyensúlyozott kalóriatartalmú és ésszerűen elkészített vegán étrend összefüggésében a növényi fehérjék releváns mértékben nem alacsonyabbak az állati fehérjéknél. Ennek oka elsősorban az, hogy a különféle ételek kizárják egymást a nap folyamán, és az elkészítési technikák, például a főzés, növelik az emészthetőséget.

2. A vegán étrend természetellenes

Hajlamosak vagyunk “természetesnek” érzékelni szokásainkat. Ez azt jelenti, hogy az, amit mindig is tettünk, például húst ettünk, számunkra normális és természetes. Következmény: Az ilyen nézőpontú emberek természetellenesnek tartják az állati termékekről teljesen lemondó étrendet.

“Manapság számos jó, természetellenes dologból profitálunk, mint például az áram, a ruházat és az orvostudomány, és nincs racionális ok, amiért a diétánknak a lehető legtermészetesebbnek kellene lennie. A természetességet szintén nem definiálják határozottan, és számos tényezőtől függ: például egyes kultúrákban a kutyák és macskák fogyasztása teljesen normális és természetes, ami elképzelhetetlen lenne számunkra. Azt is elfelejtjük, hogy az emberek alkalmazkodásuk és változásuk révén fejlődtek létük óta.

A kérdés nem az, hogy az étrend természetes vagy természetellenes, hanem az, hogy egészséges vagy egészségtelen-e, és hogy etikailag és ökológiailag igazolható-e!

3. A vegánok hiánytünetekben szenvednek

Igen is – és nem is. Igaz, hogy vegán étrend mellett különös figyelmet kell fordítani bizonyos tápanyagokra. A B12-vitamin például csak állati eredetű élelmiszerekben található meg, ezért étrend-kiegészítőként kell szedni.

A jód, a kalcium és a vas szintén potenciálisan kritikus tápanyagnak számít a vegánok számára, mivel főleg a húsban és a halban találhatók meg. Ha a növényi étrend során hiánytünetek jelentkeznek, ez általában nem a hús vagy tejtermékek hiányának, hanem a túl egyoldalú étrendnek köszönhető.

A fent említett ásványi anyagok és nyomelemek iránti igényed könnyen fedezheted növényi eredetű ételekkel. Ennek előfeltétele azonban, hogy a lehető legváltozatosabban étkezz és ne csak a vegán gyorsételeket vedd meg.

Egyébként: A vashiány ugyanolyan gyakran fordul elő kevert fogyókúrázóknál és vegetáriánusoknál, mint a vegánoknál.

4. A vegánok szóját esznek, és így elpusztítják az esőerdőket

Nem kérdés: A szója termesztése növekszik és növekszik – ehhez különösen Dél-Amerikában megtisztítják az esőerdők hatalmas területeit, és elpusztul a biológiai sokféleség. Ez óriási probléma, de ezt biztosan nem a vegánok okozzák.

A (többnyire géntechnológiával módosított) szója nem kerül a tányérjainkra, és nem szójaitalok vagy hasonlók előállítására használják, hanem állati takarmányként: A globális szójatermés körülbelül 80 százalékát vágótakarmánnyá dolgozzák fel. Ezzel szemben a világ szójatermésének csak körülbelül két százalékát fogyasztják el az emberek közvetlenül szójatermékek formájában. Ezen kívül Németországban, Svájcban és Ausztriában a szójatermékek legnagyobb gyártói sem szereznek szóját az esőerdőkből.

5. A vegán étrendet követőknek sok mindent nélkülözniük kell

Természetesen igaz, hogy le kell mondanod néhány finomságról és állati eredetű általános termékről. De aki attól tart, hogy csak saláta és tészta marad, az nem igazán foglalkozott növényi étrenddel. Mert amikor először belemerülsz a vegán világba, észreveszed, milyen sokszínű és finom.

És mindenki számára, aki nem akar lemondani a sajt, a csirke vagy a bolognai ízéről, ma már széles választékot kínálnak a helyettesítő termékek, amelyek íze és állaga tekintetében elképesztően közel állnak az eredetihez. Több mint 20 különböző növényi itallal mindenki megtalálhatja a tehéntej alternatíváját.

A lényeg az, hogy az átállás után nem fogsz kevesebb tányérravalót találni. Épp ellenkezőleg – csak a kulináris sokszínűséget ismered meg.

Összegzésül: A pusztán növényi étrendre való áttéréssel egy nagy kalandba kezdesz, amely nemcsak az étkezési szokásaid, hanem sok más szempontból is megváltoztat majd. Ne hagyd, hogy a negatív állítások vagy a “tanácsok” nyugtalanítsanak. Légy aktív, kérdezz és derítsd ki, hogy mítosz-e vagy sem!

SPEEDFIT – Fitnesz Mindenkinek