A fekvenyomás technikája

A legfontosabb szempontok:

1. A versenyző anatómiai felépítése: rövid vagy hosszú karok, lapos vagy domború mellkas, hajlékony vagy merev hát
2. Az erőnlét, a gyakorlat végrehajtásában részt vevő izomcsoportok fejlettségi állapota
3. A kivitelezéshez szükséges optimális testhelyzet és mozgás begyakorlása, beidegzése.

Az anatómiai felépítésből eredő előnyök és hátrányok kiegyenlítése az alábbi technikai fogásokkal lehetséges:

• a rúd széles fogása
• a rúd keskeny fogása
• homorítás
• egyenes háttartás
• a könyök tartása (testhez közel vagy távol).

Az erőnléti állapotnak megfelelően alkalmazott technikák:

Az erősebb tricepsz- és deltaizmú versenyzők számára előnyösebb a keskenyebb fogás, akik így a könyöküket a törzsükhöz közelebb tartva nyomnak, míg az erősebb mellizomzatúak szélesebben fognak, és könyöküket is távolabb tartják. A rutinosabb versenyzők lassabban eresztik le a súlyzót, míg a kezdőknél gyakori, hogy a súlyt gyorsan engedik le a mellkasukra. A dinamikus stílusú versenyzők is általában a gyors leengedést és a gyors megindítást alkalmazzák. Ez a stílus azonban nagyon megterheli az ízületeket, a kivitelezésben résztvevő izmokat, és gyakran előfordul, hogy a súly a holtponton elakad vagy a versenyző mellén marad. A holtpont a nyomás mozgásívének felénél van, vagyis a mellkas megérintése után azon a ponton, ahol a terhelés a mellizomról a delta- és tricepszizomra terjed át. A gyakorlat helyes végrehajtásához a versenyző úgy fekszik a padra, hogy a súlyzó rúdja kb. a szegycsontjával egy vonalban legyen (nem a feje mögött, nem a hasa tájékán), a lábait enyhe terpeszben tartja, a talpai teljes felületén támaszkodik. A súlyzó leengedésekor az alkarja a felkarjával, a felkarja a törzsével 90 fokos szöget zár be. Hajlékony versenyzőknek ajánlott a homorítás, mert így a mellkas magasabban van, és a súlyzót rövidebb úton kell mozgatni (leengedni és kinyomni

forrás:http://www.testmester.net/content/a_fekvenyomas_technikaja