A hát edzése

Azonban a kemény munkának búsásan learathatjuk a gyümölcsét, hiszen a jól fejlett széles hátizmok, amelyek a tömörséget sem nélkülözik az emberi test leglátványosabb részei. A fejlett hátizmok a keskeny derékkal és ágyúgolyó nagyságú vállakkal teszik teljessé a minden testépítő – és valljuk be minden férfi- álmát, a V-alakot. Hatalmas háttal herkulesszerűvé tehetjük testünket, hozzájárulnak ahhoz, hogy testünk szélessé váljék. Mivel ennek az izomcsoportnak talán a legnehezebb az edzése, sokan inkább mellőzik e testrész edzését, amely idővel szemmel is láthatóvá válik. Lehet bármilyen fejlett a karunk, a mellünk, a lábunk egy fejletlen hát az egész test összhatását jelentősen ronthatja. Ezért jobb, ha bele is vágunk a közepébe!

Az edzés

A hátedzés a puszta erőn kívül megfelelő technikát is igényel. A kezdő és a középhaladó testépítőknél a legtöbb hiba a hátedzés gyakorlatainak végrehajtásában fedezhető fel.
A hátizmok tökéletes megdolgozásának kulcsa a tökéletesen végrehajtott ismétlések sorából álló gyakorlatok alkalmazása. Mivel a hátgyakorlatok húzó mozdulatokból állnak kivitelezésükre különleges figyelmet kell fordítanunk, sokkal nagyobb koncentráció szükséges, mint bármely nyomógyakorlatnál. Figyelmünket összpontosítsuk a lapocka összehúzására, a hátizmok erőteljes préselésére, a könyökök le- illetve behúzására! Az ismétléseknél ezeket a tényezőket tekintsük elsődleges szempontnak ne a súly mozgatását! Karjainkat csak kampóként használjuk, így elkerülhetjük a bicepsz nem kívánt, túlzott segítségét! Soha ne lendítsük a súlyt, ne csaljunk! Véssük az eszünkbe, hogy az izmok vagy teljesen összehúzódnak vagy egyáltalán nem húzódnak össze, ezért nincs értelme a súlyzó rángatásának és más izomcsoportok bevonásának, amely a csalás következménye! Döntsük el, hogy fejleszteni akarjuk hátizmainkat vagy mindegy hogyan, de nagy súlyokat akarunk megmozgatni! Óriási a különbség a nagy súly mozgatása és a nagy súly szabályos mozgatása között!

A hát edzésének gyakorlatai

A hátizmok gyakorlatai két csoportra oszthatók: lehúzásokra és evezésekre. A lehúzó gyakorlatok elsődleges szerepe a hátizmok szélességének növelése, míg az evezések tömörséget, vastagságot adnak a hátnak, amely mélyen kirajzolt izomzatot eredményez. Egyiket sem szabad hanyagolni ha arányos, kiegyensúlyozott hátizmot szeretnénk. Ha már látható, hogy hátunk szélességét vagy tömörségét kell inkább kihangsúlyozottabb fejlődésre ösztönözni, akkor edzéseinken előnyben részesíthetjük valamelyik mozgásformát, de elhagyni egyiket sem ajánlatos. Egyrészt azért, mert a már meglévő fejlettebb területből például a szélességből veszíthetünk, ha teljesen felhagyunk a lehúzógyakorlatokkal, másrészt teljesen nem különül el a két mozgásforma vagyis a lehúzások hatással vannak (kis részben ugyan) hátunk tömörségére és az evezések is növelhetik a szélességet, bár nem olyan hatékonyan, mint egy lehúzógyakorlat.

Nézzük milyen gyakorlatok tartoznak a lehúzások közé:

1. Húzódzkodás

A húzódzkodás a hát egyik legalapvetőbb gyakorlata. Mindenkinek azaz mindenkinek kellene húzódzkodnia, illetve aki nem akar nagy hátat annak nem kell! De nemcsak a legalapvetőbb gyakorlat hanem a legnehezebb is! Ez teszi ennyire hatékonnyá! Ha nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy kettőnél többször húzzuk fel magunkat, akkor is próbálkozzunk vele! Idővel megerősödünk és könnyedén fogunk tudni húzódzkodni. Nagyon fontos, hogy teljesen engedjük le magunkat, hadd nyúljanak a hátizmok. Az ismétléseink legyenek lassúak, megfontoltak! A hát edzésének sajátossága, hogy a negatív szakasz majdnem fontosabb mint a pozitív szakasz vagyis az összehúzás, ezért a húzódzkodás ismétléseinél lassan engedjük vissza magunkat! Ez jóval nehezebbé teszi a gyakorlatot, de megéri a fáradtságot, mert így valóban megdolgoztatjuk az izmainkat és ténylegesen a hátizmok kapják a munka legnagyobb részét!

2. Lehúzás csigán széles fogással

Sokan helyettesítik a csigás lehúzásokkal a húzódzkodást, mondván mindkét gyakorlat a hát szélességét fokozza. Ez így van, de a lehúzásnak csak a húzódzkodás után szabadna következnie. A két gyakorlat nagyon hasonlít egymásra mégis óriási különbség van köztük. Egy Ferrari és egy Lada között is sok a kölünbség mégis mindkettő személyautó.

A széles fogású lehúzás kiváló gyakorlat, amely fokozza a húzódzkodás közben létrejött vérbőséget. Ennél a gyakorlatnál az összehúzásra nagyobb hangsúly kerül, de itt is fontos az ismétlések negatív szakasza. Sokan kérdezik, hogy mell elé vagy nyak mögé jobb lehúzni a rudat. Véleményem szerint mindenkinek azt a változatot kell alkalmaznia, amelyik kényelmesebb a számára. A lényeg, hogy a súly lehúzásakor enyhén homorítsunk és húzzuk le teljesen a súlyt! Ne dőljünk hátra hátra, a derék maradjon egyenes, itt valóban csak enyhe homorításról van szó! Ne hintáztassuk a felsőtestet, ellenkező esetben evezőgyakorlatot csinálhatunk egy lehúzógyakorlatból.

3. Lehúzás csigán szűk fogással

A szűk fogású lehúzások növelik a mozgástartományt, ezáltal jobb összehúzódást tesznek lehetővé. Elsődlegesen azoknak ajánlatos csinálniuk, akiknek rövid a hátuk vagyis a széles hátizom tapadási pontja a törzsön feljebb helyezkedik el. Ez a gyakorlat megdolgoztatja a széles hátizmot főleg az alsó területeket.

Evező gyakorlatok

Az evezéseknek rengeteg formája létezik, amelyekből kiválaszthatjuk a legmegfelelőbbeket. Az evezésekben közös, hogy karjainkat csak kampóként szabad használnunk és mindegyik evezőmozgásnál enyhe homorítás szükséges a hát tökéletes összehúzásához. Evezőmozgások közé a következő gyakorlatok tartoznak:

– Evezés döntött törzzsel:

A hát egészének vastagságát dolgozhatjuk ki ezzel a gyakorlattal. A hátedzés egyik legalapvetőbb mozgása és a húzódzkodás mellett az egyik leghatékonyabb is. Rengeteg variációja létezik azáltal, hogy változtathatjuk a rúd felhúzásának irányát. Húzhatjuk a rudat a hasunkhoz, közvetlenül a mellünk alá és az alhasunkhoz is. Végezhetjük ezeket szűk, széles vagy esetleg fordított fogással. Gyakorlatilag a döntött törzsű evezés a többi evezőgyakorlat alapja.

Azt hiszem, hogy ez a tény teszi azt lehetővé, hogy a többi evezőgyakorlatot csak felsoroljam. Bár ezek közül jócskán vannak olyan mozgások is, melyek a hát egyes részeit dolgozzák meg, de az évek alatt szerzett információk, tapasztalatok, olvasmányok alapján rájöttem, hogy minden evezést mindenki a hát

más részein érzi edzése közben. Valószínű, hogy ez a jelenség a különböző testfelépítésnek és testtartásnak köszönhető. Tehát az evezőgyakorlatok:

– evezés ülve csigán szűken, szélesen, egykarral

– egykezes döntött törzsű evezés

– T-rudas evezés

– evezés hason fekve padon rúddal, kézisúllyal

Manapság az edzőtermi gépekben is nagy a választék, ezek között több olyan is létezik, amelyik a hát fejlesztésére szolgál. Többségük evezőmozgást tesz lehetővé. Használjuk ezeket is, így változatossá tehetjük edzéseinket.

A hátizmok nyújtása

A nyújtásnak számos előnye van: megelőzi a az izomhúzódást, csökkenti az izomlázat, fokozza a vérkeringést és segít megszüntetni az izomletapadást, a görcsöket, ami azonban legjobban érdekli a testépítőket a megnövekvő mozgástartomány, amely jobb izomösszehúzódást, teljesebb munkát tesz lehetővé.

A hát nyújtásának legegyszerűbb módja, ha lógunk a húzódzkodó rúdon. A másik kitűnő nyújtógyakorlat is ilyen egyszerű: ragadjunk meg az egyik karunkkal egy oszlopot és óvatosan húzzuk meg, addig amíg érezzük a széles hátizom nyúlását.

Néhány dolgot nem árt figyelembe venni a nyújtáskor:

– Jobb, ha az izmokat edzés közben és után nyújtjuk. Bemelegítés nélkül, hidegen sérüléseket is okozhatunk a nyújtással!

– Óvatosan húzzuk ki az izmot, legalább 2-3 másodpercet szánjunk rá, majd kinyújtott állapotban maradjunk 7-8 másodpercig!

– A kiengedés is lassú, óvatos legyen!

forrás és a teljes cikk:http://hege17.mindenkilapja.hu/html/18130145/render/a-hat-edzese