A Kyokushin Karate és Masutasu Oyama

Masutatsu (Mas) Oyama

 

1923. július 27-én született Yong I Choi néven egy kis faluban, nem messze Gunsan városátólDél-Koreában. Még egészen kicsi korában szülei Mandzsúriába, Dél-Kínába küldték nővérének az ültetvényére. Kilenc éves korában kezdte tanulni a Kempo egy Dél-kínai formáját — amelyet "18 kéz"-nek neveztek — Yi mestertől, aki abban az időben szintén az ültetvényen dolgozott. Amikor 12 éves korában Oyama visszatért Koreába, folytatta tanulmányaitKoreai Kempoban.

 

1938-ban, 15 évesen, Japánba utazott pilótaképzésre, mert ő szeretett volna lenni Korea első, hős vadászpilótája. De önmaga erejéből a megélhetés Japánban, abban a korban nehezebbnek bizonyult, mint gondolta, különösen koreai származása miatt, ezért a pilótaképzés háttérbe szorult.

 

 

Gichin Funakoshi

 

Ennek ellenére folytatta a harci művészetek gyakorlását, részt vett Judo és bokszedzéseken, és egy nap felfedezte, hogy néhány társa Okinawai Karatét gyakorol. Ez nagyon érdekelte őt, ezért elment Gichin Funakoshi dojojába edzeni a Takushoku Egyetemre.

 

A gyakorlására jellemző, hogy oly eredményesen haladt előre, hogy 17 éves korára megszerezte a 2. dan fokozatot, és amikor 20 évesen belépett a Japán Birodalmi Hadseregbe már 4. dannal rendelkezett. Ezen a ponton komoly érdeklődést mutatott a Judo iránt is, és előrehaladása ebben a harci művészetben sem volt kevésbé ámulatba ejtő. Idővel azonban abba kellett hagynia a Judo tanulmányozását.

 

 

So Nei Chu

 

A Japán kapituláció és az azt követő méltatlan megszállás majdnem túl soknak bizonyult Masutatsu Oyama számára, aki teljesen összetört, kétségbe esett. Szerencsére (szerencsénkre) ebben az időben találkozott So Nei Chuval. So mester, aki szintén koreai volt (sőt, egyenesen Oyama tartományából származott) Japánban élt és abban az időben egyike volt Japán legtekintélyesebb Goju Ryu mestereinek. Híres volt mind fizikai, mind szellemi erejéről. Ő volt az, aki bátorította Masutatsu Oyamát, hogy szentelje életét a harci művészeteknek. Ő volt az is, aki azt javasolta Oyamának, hogy vonuljon el a világtól három évre, amíg edzi elméjét és testét.

 

 

Hegyi edzés

 

A 23 éves Masutatsu Oyama találkozott Eiji Yoshikawával, a Musashi novella szerzőjével. Ez a novella Japán leghíresebb szamurájának életén és hőstettein alapult. Mind a novella, mind a szerző segített Masutatsu Oyamának megérteni a szamuráj Bushido kódexet és annak jelentését. Ugyanebben az évben Oyama a Minobu hegyre ment gyakorolni Chiba tartományba, ahol Musashi is kidolgozta saját Nito-Ryu nevű kardvívó stílusát. Oyama azt gondolta, hogy ez megfelelő hely lesz annak a kemény edzésnek a végrehajtására, amit magának tervezett. Pár más dolog mellett Yoshikawa könyvének egy példányát is magával vitte. Egy Yashiro nevű diák is csatlakozott hozzá.

 

A magányban töltött edzések olyan kemények voltak, hogy hat hónap után Yashiro egy éjszaka csendesen megszökött. Ezután Oyama számára még keményebbé vált az élet és mindennél jobban kívánta a visszatérést a civilizációba. So Nei Chu írta neki abban az időben: borotválja le egyik szemöldökét, hogy ellen tudjon állni a kísértésnek. Bizonyára nem akarja, hogy bárki is olyan állapotban lássa! Ezek és más bátorító szavak meggyőzték Oyamát a folytatásról, aki elhatározta, hogy a legerősebb karateka lesz Japánban.

 

Azonban nemsokára patrónusa értesítette, hogy nem tudja tovább támogatni és ezért, tizennégy hónap után be kellett fejeznie az elvonult életet.

 

1947-ben néhány hónappal később Masutatsu Oyama megnyerte a II. világháború után rendezett első Japán Nemzeti Harci Művészetek Bajnokság karate ágának versenyét. Bár még mindig üresnek érezte magát, mert nem tudta teljesíteni a három éves magányban töltött gyakorlást. Akkor határozta el, hogy teljes életét a karate-dónak szenteli. Ezért elkezdte újból, most Chiba tartomány egy másik hegyén a Kiyozumin. A helyet a lelkileg is felemelő környezet miatt választotta.

 

A gyakorlása ekkor fanatikussá vált — napi 12 óra, pihenőnap nélkül, jéghideg ökölcsapás erősségű vízesésekben állás, a patakokban talált hegyi kövek törése puszta kézzel, a fák használata makiwaraként, gyorsan növő len átugrása naponta százszor. Minden nap szakított időt a régi klasszikus harci művészetek, a Zen és a filozófia tanulmányozására.

Tizennyolc hónap után jött le a hegyről, magabiztosan, olyan emberként, aki képes az életét irányítani. Talán soha nem hatott rá a körülötte lévő környezet annyira, mint abban az időben. (Bár talán azt lehet mondani, hogy az ő saját körülményei sem voltak soha rosszabbak, annál!)

 

 

Bikák, kihívók és az Isteni Kéz

 

1950-ben kezdte kipróbálni (és bemutatni) Sosai (alapító) Masutatsu Oyama erejét bikák elleni harcban. A krónikák szerint ötvenkét bikával küzdött hármat ölt meg szinte azonnal, és negyvenkilencnek törte le a szarvát puszta kezének ütésével. Nem lehet mondani, hogy mindezt könnyedén tette volna. Oyama emlékszik, hogy első kísérlete alkalmából nem sikerült letörnie a bika szarvát, csak felbőszítette az állatot. 1957-ben 34 éves korában Mexikóban majdnem megölte a bika, amikor hátára forgatta és felöklelte. Oyamának valahogy sikerült lerántania bikát és letörnie a szarvát. A küzdelem után hat hónapig állandó ágyban fekvésre kényszerült, amíg begyógyultak majdnem halálos sebei. Az állatvédők azonban hevesen ellenezték ezeket a viadalokat, így ezek a harcok elmaradtak.

 

1952-ben az Egyesült Államokba utazott egy évre, hogy a televíziós műsorban mutassa be életét és a karatét. Az elkövetkező években számos kihívást fogadott el, ami 270 különböző emberrel történő küzdelmet eredményezett. A legtöbb küzdelemben egyetlen ökölcsapással késztette megadásra ellenfelét! A küzdelmek sohasem tartottak a megadott három percig, és ritkán tartottak néhány másodpercnél tovább. Küzdéskor az alapelve egyszerű volt — ha átjutott a védelmen, akkor támadott. Ha támadott, akkor az ellenfélnek eltört valamije. Ha ez ellenfél védte is a csapást a kar eltört, vagy kificamodott. Ha nem védte, akkor a bordája tört el. Ezért elnevezték őt Isteni kéznek és a megtestesült Japán harcost látták benne, akinek alapelve az Ichi geki, hissatsu (egy csapás, biztos halál). Oyama számára ezek a küzdelmek voltak az igazi segítség a karate technikáinak fejlesztésében. A képzelt lábmunka és a bonyolult technikák másodlagosak voltak (bár fejének, homlokának erejéről és is ismert volt).

 

Oyama Dojo

 

1953-ban Masutatsu Oyama megnyitotta első "dojoját", Tokióban Mejiro kerületben egy kiégett épületben. Az első valódi dojo 1956-ban nyílt egy korábbi balett stúdióban a Rikkyo Egyetem mögött, 500 méterre a mai Honbu dojotól. A dojo 1957-re hétszáz tagúvá nőt annak ellenére, hogy az edzések keménysége miatt sokan hagyták azokat abba.

 

Más stílusok követői is meglátogatták a dojot, jis-sen kumitet gyakorolni (harc teljes erővel). Az egyik legrégibb oktató, Kenji Kato mondta, hogy folyamatosan figyelték más stílusok harcosait és azokat a technikákat, amelyek "jók a valódi küzdelemben is" beépítették saját karatéjukba. Ezen az úton fejlődött Masutatsu Oyama karatéja. Mindenfajta harci művészet technikáit hajlandó volt átvenni, nem szűkítette magát csak a karatéra.

Az Oyama dojo tagjai komolyan vették a küzdelmet, elsősorban harci művészetnek tekintették, azaz elvárták, hogy üthessenek és megüssék őket. Nagyon kevés megkötéssel a fej támadása is szokásos volt általában tenyérrel, vagy törölközőbe csavart ököllel. Fogások, dobások, és az ágyéktámadások is általánosak voltak. A harc addig tartott, amíg valamelyik küzdő fél hangosan meg nem adta magát. A sérülések napi rendszerességgel történtek és a lemorzsolódás 90%-os volt. Nem volt kötelező dogi viselése, azt hordták, amijük éppen volt.

 

Bobby Lowe

 

1952-ben Masutatsu Oyama bemutatót tartott Hawaii szigetén. A fiatal Bobby Lowe látta őt, és elámult az Oyama által bemutatott erőtől. Annak ellenére ámult el, hogy Bobby Lowe nem volt járatlan a harci művészetekben. Bár még egészen fiatal volt, harci művészetekbeli előrehaladása nem kevésbé látványos, mint magáé Masustatsu Oyamaé. Az apja Kung Fu oktató volt, ő maga minden harci művészetet gyakorolt, amit csak megtalált. 23 éves korára 4. danos judos, 2. danos kempos, 1. danos aikidos, és elismert váltósúlyú bokszoló volt.

 

Ezután nem sokkal Bobby Lowe lett Masutatsu Oyama első uchi deshije (bentlakó tanítvány). Minden nap gyakorolt Masutatsu Oyamával másfél éven keresztül. Végső fokon az uchideshi az "1000 nap gyakorlás után kezdő" elv alapján tanul. Ezek az uchi deshik lesznek azután Masutatsu Oyama úgynevezett wakajishijei (fiatal oroszlán). Minden évben jelentkezők százaiból csak néhánynak adatik meg, hogy kiválasszák, és abban a kiváltságban legyen része, hogy magával a Mesterrel gyakorolhat.

1957-ben Bobby Lowe hazautazott Hawaiira és megnyitotta az első Japánon kívüli Oyama iskolát.

 

 

A Kyokushin kezdete

 

A jelenlegi világszervezet hivatalosan 1964 júniusában nyílt meg, ahol a Kyokushin (végső igazság) nevet vette fel. Ugyanebben az évben a Nemzetközi Karate Szervezet (IKO) is megalakult. Ekkortól kezdett a Kyokushin terjedni. Több mint 120 országban a regisztrált tagok száma meghaladta a 10 milliót, és a legnagyobb harci művészeti szervezet lett a világon. A legismertebb Kyokushin yudanshák (fekete öves) között van Sean Connery (tiszteletbeli 1. dan), Dolph Lundgren (3. dan, Ausztrál nehézsúlyú bajnok) és Nelson Mandela Dél-Afrika elnöke (tiszteletbeli 7. dan).

 

 

A vég?

 

Sajnos, Sosai Masutatsu Oyama meghalt, és Akiyoshi Matsui megváltoztatta a szervezetet. Ez számos politikai és gazdasági elágazáshoz vezetett az egységes Kyokushin világban, amely részekre bomlott. Végül ez jobban szétdarabolta a Kyokushin karatét, mint amennyire ez történt anno a Shotokan karatéval, és mindegyik csoport a Masutatsu Oyama Kyokushin Karate egyetlen és igazi örökösének tekinti magát, mind szellemiségben, mind anyagi oldalról. Egy Ausztrál Kyokushin író (Harry Rogers) vetette fel egyik művében — nem csak tréfából —, hogy talán Oyama keltette a kavarodást, mert nem akarta, hogy a Kyokushin karate túlélje őt! Bár az is kétség kívül igaz, hogy mindegyik Kyokushin csoport, elkötelezettségétől függetlenül, megtartja azokat a szabályokat, amelyeket Masutatsu Oyama állított fel.

 

Talán a Kyokushin diaszpóra jó dolog, mert minden jó családban vannak gyermekek, akik elhagyják a házat, és új családot alapítanak. A levált csoportok némelyike megtartja a Kyokushin alapelveket, mint például Hanshi Steve Arneil tette 1991-ben Nagy-Britanniában. Mások, mint például Shigeru Oyama az Egyesült Államokban továbbmentek és kifejlesztették saját stílusukat a Kyokushin alapján.

 

 

SPEEDFIT-Fitnesz Mindenkinek!

 

 

SPEEDFIT

Fitnesz és Szolárium Stúdió

Győr – Dunacenter

06/96 528-448

 

https://www.speed-fit.hu