A legjobb gyógyszer

Egyre több kutatás igazolja, hogy az igazi csodagyógyszer mindenki számára elérhető, akár ingyen is. Nem másról van szó, mint a mozgásról – ami lehet maratoni futás és lépcsőzés is, de ha valaki kisebb kihívással kezdené, már azzal is tehet az egészségéért, ha a tévéreklámok idején sétál a nappaliban.

A mozgás fontosságáról eddig is sokat lehetett hallani, de az utóbbi években egyre több kutatás igazolta molekuláris szinten is, hogy egy gyógyszernek sincs akkora betegségmegelőző hatása, mint a fizikai aktivitásnak.

Vizsgálatok sora igazolta, hogy a mozgás véd a szívinfarktustól, a stroke-tól, a cukorbetegségtől, az elhízástól, a daganatos betegségektől, az Alzheimer-kórtól, a depressziótól, és még a memóriát is serkenti. Bármely gyógyszernél hatékonyabban csökkenti az idő előtti elhalálozás kockázatát, és ráadásul mindezt az esetek túlnyomó részében mellékhatások nélkül. A mozgás attól igazi csodaszer, hogy egy szervet sem hagy érintetlenül – mutat rá a NewScientist brit ismeretterjesztő magazin a legfrissebb számában.

Most kezdjük megfizetni a mozgáshiány árát

Az emberiség a – történelmi léptékben – közelmúltig fizikailag aktívan élte napjait. Őseink vadásztak, gyűjtögettek, ragadozók elől menekültek, majd földeken és gyárakban fáradoztak. Mára azonban a mezőgazdaság és az ipar visszaszorulásával, valamint az autó és a számos mozgást nem igénylő szórakoztató eszköz (tévé, számítógép, videojátékok) elterjedésével az emberek többsége "mozdulatlan" lett. Aminek az árát most kezdjük megfizetni.

2009-ben az amerikai Dél-karolinai Egyetem kutatói egy több mint 50 ezer férfi és nő bevonásával készült vizsgálatban azt találták, hogy az idő előtti elhalálozás fő oka a keringési és légzőrendszer rossz teherbíró képessége (ami azt jelenti, hogy fokozott fizikai aktivitás alatt nem képes a szervek megfelelő oxigénellátását biztosítani). A kutatás ideje alatt az elhalálozott résztvevők 16 százalékának halálát okozta a keringési és légzési rendszer rossz teherbírása, azaz nagyobb arányban járult hozzá az elhalálozáshoz, mint az elhízás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint összesen, és duplaannyi ember halálához vezetett, mint a dohányzás.

Úgy is fogalmazhatnánk tehát, hogy a mozgáshiány öl. Míg az alkoholról és a cigarettáról ez köztudott, a fizikai inaktivitásról nem – írja a NewScientist.

Ahogy az emberiség egyre kevesebbet mozgott, egykor alig ismert betegségek jelentek meg egyre szélesebb körben. A cukorbetegek angliai társaságának egy 1935-ös beszámolója szerint például akkor a föld népessége 2 milliárd fő volt, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számát pedig 15 millióra becsülték. Azóta a föld népessége több mint háromszorosára nőtt, de ennél is nagyobb arányban növekedett a cukorbetegek száma: 2010-ben már 220 millióan szenvedtek a betegségben világszerte, és a becslések szerint ez a szám 2025-re 300 millióra növekedhet. Pedig a trend már egy kevés mozgással is javulhatna: a vércukorszintet, a vérnyomást vagy a koleszterinszintet csökkentő gyógyszeradag azzal mérsékelhető lenne, ha valaki naponta többször a lift helyett a lépcsőt választaná.

A mozgás van olyan hatásos, mint a koleszterincsökkentők

A mozgás betegségmegelőző tulajdonságára a legmeggyőzőbb bizonyítékokat a Mozgás Gyógyszer (Exercise is Medicine) elnevezésű amerikai életmód- és kutatási program szolgáltatja. A kezdeményezés célja, hogy a prevenciónak, valamint a krónikus betegségek kezelésének egyre inkább része legyen a mozgás, azaz arra biztatják az orvosokat, hogy gyógyszer és táplálékkiegészítő mellett mozgást is írjanak "receptre" betegeiknek.

A kezdeményezéshez csatlakozók vállalják, hogy betartják a fizikai aktivitásra vonatkozó hivatalos amerikai ajánlást: azaz vagy heti 150 perc mérsékelt, közepesen intenzív, aerobic jellegű mozgást végeznek (ide sorolható például a dinamikus gyaloglás, a tánc vagy a kertészkedés), vagy heti 75 percen át kifejezetten intenzív mozgást végeznek, például kerékpároznak, futnak vagy úsznak.

A Mozgás Gyógyszer program eddigi legerősebb állítása, hogy a mozgás a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát 40 százalékkal csökkenti – annyival, mint a széles körben elterjedt koleszterincsökkentő gyógyszerek, a sztatinok. A mozgás ugyanis élénkíti a keringést, fellazítja és segít eltávolítani az érfalakon lerakódott zsírréteget, és kitágítja a kisebb ereket, amelyek elzáródása egyébként szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet. Egy 430 ezer tajvani ember bevonásával készült vizsgálatban azt találták, a mozgás 30-50 százalékkal csökkentette a szívinfarktus kockázatát.

A mozgás azért is előnyös az erekre, mert segít a veszélyesnek tartott zsírokat ártalmatlanítani. Egy idén februárban közzétett kutatás szerint a mozgás hatására a trigliceridek (glicerinből és a hozzá kapcsolódó három zsírsavból álló molekulák) szerkezete oly módon változik meg, hogy a lebontó enzimek könnyebben hozzáférnek a zsírmolekulákhoz. A vizsgálatok szerint két óra közepesen intenzív mozgás 25 százalékkal képes csökkenteni a vér trigliceridszintjét.

A mozgás hatékonyabb, mint a cukorbetegség elleni szer

Ugyancsak a Mozgás Gyógyszer projekt eredménye, hogy már a mérsékelt intenzitású mozgás is 58 százalékkal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, azaz kétszer hatékonyabb, mint a kórkép megelőzésére leggyakrabban felírt gyógyszer, a metformin.

A 2-es típusú cukorbetegség akkor alakul ki, ha a szervezet már nem képes megfelelően reagálni az inzulinra. A hormon ugyanis arra készteti az izmokat és a zsírsejteket, hogy szívják fel a véráramból a felesleges glükózt. Inzulinrezisztencia esetén azonban a glükóz továbbra is ott kering a véráramban, illetve a vércukorszint az étkezésekkor felszökik, valamint meredeken ingadozik, ami akár halálos is lehet. Hogyan képes a mozgás ezt a folyamatot megfordítani?

A történet 1982-ig nyúlik vissza, amikor a Richter gyógyszergyár patkánykísérletekben azt találta, az inzulinválasz fokozható mozgással. A kísérletben azoknak a patkányoknak az inzulinválasza, amelyek naponta néhány órán keresztül szaladgáltak, 50 százalékkal nagyobb volt, mint azoké, akiknek a ketrecbe zárva nem állt módjukban eleget mozogni. Később a jelenséget emberi kísérletekben is igazolták. Az inzulinválasz erősödése a patkányokban néhány óráig tartott, embereknél viszont akár két napig is.

Cikk folytatása az origo.hu-n.

SPEEDFIT-Fitnesz Mindenkinek!

SPEEDFIT

Fitnesz és Szolárium Stúdió

Győr – Dunacenter

06/96 528-448

https://www.speed-fit.hu