A masszázs története I. rész

A masszázs az emberiség történetével egyidős legősibb kezelési
módszer. A kéz az ember legrégibb munkaeszköze, mellyel a fájdalmas
testrészeiket nyomkodva gyúrva, simogatva alkalmazták, s ezzel a
fájdalmat csökkentették. A föld minden természeti népe alkalmazza
a masszázst, főleg fáradtság esetén, rándulások gyógyítására,
fájdalomcsillapításra, utókezelésre, sőt akár a szülés
gyorsítására is.

 Kínában a masszázs ősrégi tudomány, melyet 4000 évvel ezelőtt
ismertek és alkalmaztak. Az írásos emlék ie. 2698-ból származik. A
feljegyzésekből tudjuk, (Kong Fu), hogy masszőreiket hosszú ideig
képezték, s ennek titkát úgy őrizték, mint a porcelán
készítését. Hellászban a masszírozás a testkultúra része volt ,
testedzések előtt és után is masszíroztak felfrissítésül.
Hippokratész (ie. 460-377) híres görög orvostól ered az a mondás,
miszerint _„Az orvosnak sok mindenben jártasnak kell lennie, ezek
közé tartozik a masszázs is"_. Az ókor nagy orvosa szerint a
masszázs mozgásképessé tehet egy már megmerevedett ízületet,
tónust adhat a szöveteknek és felpuhítja azokat. A masszázs
megerősíti a gyenge ízületet, míg a merev ízületet mozgékonnyá,
hajlékonnyá teszi. Az ókori Rómában kezdetben a görögöktől
átvett masszázst végezték meleg fürdőkben. A masszírozás
időpontjai a reggeli és esti órák voltak. Felkészítés a munkára
és előkészítés a pihenésre. Aszklepiadész (ie. 128-56) a Rómába
került híres görög orvos, a mechanikai terápiát átörökítette a
rómaiakhoz. Előírta, hol kell erősen vagy gyengén, olajjal vagy
szárazon masszírozni. Galenus (ie. 120-201) a testgyakorlatok előtt
és után masszázst rendelt frissítés céljából. Leírta az
alapfogásokat. Megállapította, hogy a testi tevékenység után
végzett masszázs elősegíti a felhalmozódott káros anyagok
kiürítését a szervezetből. Európában a masszázst 1500-as
évektől kezdték gyógyító céllal alkalmazni. Az anatómia és a
sebészet reneszánszkori fejlődése fordította a figyelmet a
masszírozás felé.

 Hazánkban az 1400-as években Mátyás udvarában tűnt fel a
masszázs. Az udvarban un. „dögönyözők" végezték a
masszírozást, csak ösztönösen minden képzettség nélkül. W.
Harvey (1578-16589 felfedezte a vérkeringést, ami ésszerű
indoklását az adta a masszírozás irányának, mely egybeesik a
keringés irányával. Angliában Edinburgban megalakult az első
masszírozó magánintézet. Alapítója W. Beveridge (1774-1839), aki
maga is masszírozó volt. Az intézetben több ún. gyúró, „rubber"
dolgozott, akik a bőrben tapintott lerakódásokat, vértódulásokat
célzott dörzsölő fogásokkal dörzsölték szét. Az tartották
ugyanis, hogy ezek a legtöbb betegség okozói. Az első orvosi
szempontból megfelelő és természettudományos alapokra helyezett
feljegyzések a svéd származású Pehr Henrik Ling (1776-1839)
vívómestertől származnak. Az általa létrehozott és alkalmazott
gyógytorna, a „passzív mozgások" címszó alatt ismertette a
napjainkban is alkalmazott masszázs minden fogását. J.G. Metzger
(1838-1909) holland orvos és gyógytornász működése tette a
masszírozást önálló tudományággá.

Fotó: google.com

SPEEDFIT- Fitnesz Mindenkinek!