A munkahelyi sport lehetőségei

Kedves Olvasó, Tisztelt Munkáltató és Munkavállaló!

A sport jótékony hatásáról már sokat olvashattak hazai és nemzetközi irodalmakban, a munkahelyi sport lehetőségeit és előnyeit azonban eddig kevesen vitatták hazánkban. Saját tapasztalatainkat szakirodalmi hivatkozásokkal összevetve elmondható, hogy a felnőtt társadalom egészségügyi helyzete nemcsak egyéni, hanem társadalmi viszonylatban is nagyon fontos. A társadalmi vonatkozást tekintve tudjuk, hogy a társadalom fejlődését csak egy egészséges, aktív és pozitív gondolkodással rendelkező népesség tudja megvalósítani (Huszár és Bognár, 2006; Huszár, Bognár és Nagy, 2006). Többen hangoztatták, hogy mind az egyéni, mind a társadalmi érdekeket nézve, a legjobb befektetés a megelőzés (Meleg, 2000; Rózsainé és Szabó, 1998). Ennek ellenére úgy tűnik társadalmi és egyéni szinten is keveset teszünk a jobbításért. A versenyorientált társadalmakban, a sport nyújtja azt az eszközt, amely az életben megjelenő kihívásokra felkészít (Földesiné, 1998; Pál, Császár, Huszár, Bognár, 2005).

A munkahelyi sport előnyeivel nagyon sok szakirodalom foglakozik. Úgy gondolom azonban, ezt egyaránt saját élményeinkre is alapozhatjuk. (Huszár és Bognár, 2006; Kiss és Gombocz, 2001). A munkahelyi egészségfejlesztés bizonyítható módon nem kizárólagosan karitatív, hanem egyértelműen kifizetődő tevékenység. Hasznából a vállalat (a munkáltató), a munkavállaló és a szociális ellátórendszer egyaránt részesül.

• Munkaidő előtti, vagy közbeni testedzés megkönnyíti a gondolkodást, erősíti akoncentrációt, javítja a teljesítményt és sikeresebb, gyorsabb munkavégzést biztosít
• Csökkennek a betegségekhez kapcsolódó kiadások
• Betegállományi statisztika hosszú távú javulása
• Rugalmasabbá válik a vállalkozás
• Megkönnyíti a dolgozók alkalmazkodását
• Az egészséges, képzett és motivált munkaerővel ugyanis növekszik az innovációskészség és a termelékenység
• A jól végzett munkahelyi egészségfejlesztés javítja a vállalati képet az ügyfelek körében és a munkaerő piacon egyaránt
• A pozitív munkahelyi klíma növeli a munkahelyi jól-létet és a munka irántimotiváltságot
• Kiteljesedik az egészségtudat és ez előbb-utóbb hat a munkavállaló családi, baráti éslakókörnyezetére is
• A sport segíti a stresszkezelést (kevésbé jelentkeznek a GAS tünetek és csökken a szívinfarktusok száma is.)

Ma Magyarországon számos és egyre több olyan intézmény, vállalat van, amelynek egészségfejlesztési törekvései példamutatóak, és amelyek kiérdemlik az „egészségbarát munkahely”megnevezést. Néhány külföldi és magyar cégnél például évek óta az úgynevezett cafeteria rendszerben nyújtott, béren kívüli juttatások közé tartozik, hogy a munkahelyi rekreáció elősegítésére a dolgozók kedvezményesen vehetik igénybe a Tempo Egészségpénztár szolgáltatásait, a gyógyfürdős kezelésektől a Sholl papucsok, a bio-matracok beszerzéséig. Talán mégsem ez a legjobb megoldás. Az anyagi jutatatásokat vagy lehetőségeket sokszor átruházzák családtagokra, vagy a sporton kívüli ajánlatokat választják.

Közös sportolási lehetőségek megteremtésével jobban motiválhatók a dolgozók.

A SPEEDFIT Fitnesz Stúdió edzés lehetőséget kínál mindenkinek az „utca emberének” épp úgy, mint sportolóknak vagy különböző társadalmi rétegeknek.

Ezúton, várjuk a céges és csoportos megkereséseket.

Ne habozzanak felkeresni! Személyesen várom az edzeni, egészségesebben élni és sikeresebben, kitartóbban dolgozni vágyó jelentkezőket SHOCKWAVE csoportos edzéseimre is.

Nagy-Huszár Anikó

Személyi edző

0670/366-2886

Szakirodalom

• Aszmann Anna (szerk.) (2003): HBSC Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása.
• Oszágos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest
•  Dawn Penney(2006): Physical education:relising lifelong potential. In HealthyLifestyles Journal 53/1 22-26pg.
•  Földesiné Szabó Gyöngyi (1998): Idős nők testedzéséről szociológiai nézőpontból,Sporttudomány, 3, 12-15.
•  G.Pfister, A. Reeg(2006): Fitness as social heritage a study of elementary school pupils in Berlin. In European physical education review 12. 2. 5-31 pg.
• Huszár Anikó, Bognár József (2006.): Fiatal felnőttek testkulturális magatartása, avagy az iskolai testnevelés felnőttkori hatásai Magyarország és Finnország példáján.
• Új Pedagógiai Szemle.
•  Huszár Anikó, Bognár József , Nagy Péter(2006): Evezés Az Iskolának, iskolát az evezésnek. Magyar Edző, II. sz. 30-32.
•  J Stevens, D MacAuley(2003): Older exercise participants. In Physical Therapies in Sport and Exercise. Eds.Greory S Kolt, Lynn Snyder-Mackler.
•  Kis Jenő, Gombocz János (2001): A testnevelés és sporttudomány pedagógiai alapjai. Fitness akadémia, Budapest.
•  Meleg Csilla (2000): Egész-ség – Egy szervezetfejlesztési program körvonalai. Magyar Pedagógiai Szemle, 12, 34-42
• Nyerges Mihály, Laki László (2004): A fiatalok sportolási szokásainak néhány társadalmi összefüggése. Magyar Sporttudományi Szemle, 2-3, 5-15.
•  Pál Katalin, Császár Katalin, Huszár Anikó, Bognár József (2005): A testnevelésszerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Új Pedagógiai Szemle, 6, 25-32
•  Pataki Klára (1994.): Szenvedélybetegségek. Egészségnevelő kézikönyv. Budapest
•  Pluhár Zsuzsanna, Keresztes Noémi és Pikó Bettina (2003): „Ép testben ép lélek” Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 29-33
•  Roseary Deem, Saroh Gilroy(1998): Physical Activity, Life-long Learning and Empowerment- Situating Sport in Women’s Leisure. Sport, Education and Society, 3. No. 1, pp. 89-104.
•  Rózsainé Benke Sarolta–Szabó Sándorné (1998): Az Egész-ség mint pedagógiai program. Új Perdagógiai Szemle, 10, 101-107.
• Veér András, Erőss László (2000): A dohányzás rabságában. Art Nouveau.Vuori, Ilkka (2004): Physical activity as a disease risk and health benefits of increased physical activity. In Pekka Oja and Jan Borms (Eds.). Perspectives. The multidisciplinary series of physical education and sport science. Meyer and Meyer Sport, Berlin 29-96.