A nagy kalória, makró képzavar

A mai világban az információszerzés leghétköznapibb módja, hogy felcsapjuk a böngészőt, és megkérdezzük öreg barátunkat, Google-t.

Egy gyors keresés a „hogyan számoljuk ki a makrókat” kulcsszavakra és máris végtelen mennyiségű számológéppel, képlettel és egyéb cikkel találjuk szembe magunkat, melyek egytől egyig az állítólagos FORRÁSAI lesznek a "diétánk" sikeres megkezdéséhez.

Sajnos ezek a források számos fontos változót kihagynak.

Persze, elméletben képesek leszünk arra, hogy a fizikai adatainkat felhasználva kiszámítsuk az alapanyagcsere értékét, majd létrehozzuk a szükséges deficitet vagy többletet a céljainkkal összhangban – de ez teljesen figyelmen kívül hagyja a legfontosabb változót, az EGYÉNT, önmagunkat.

Nem alapozhatjuk a sikerünket kizárólag a makrók és kalóriacél teljesítésére.

Ugyancsak nem vonhatunk le elhamarkodott következtetésre, mikor a makrók nem a várt eredményt hozzák. Ez egyáltalán nem jelenti hogy az egyénnek hormonális, emésztőrendszeri vagy autoimmun problémái lennének.

Sajnos mindkét forgatókönyv egyre gyakoribb.

Akkor hát mi a járható út? 

Vegyük figyelembe a következőket:

A folyamat nem lesz gyors, és nem fog egyik napról a másikra látható eredményt hozni és bizony lesznek holtpontok, mert a célhoz vezető út nem lineáris.

Erőlködés és stressz helyett dolgozzunk együtt a testünkkel és ne bonyolítsuk túl az egész folyamatot.

Az alapanyagcsere (BMR) kiszámítására többféle képlet létezik de mivel mind csak egy hozzávetőleges értéket ad, bármelyik jó kiindulópont lehet. A máig legelterjedtebb a MD Miffin és ST St Jeor, valamint a Harris Benedict féle módszer.

Amint a BMR tiszta, egyszerűen elkezdjük a navigálni az értékeket. A megfelelő irányba történő 10-20% -os kalóriadeficit avagy többlet általában sokkal kényelmesebb az egyén számára, mint a kalória / makró teljes átalakítása. Ez a kényelem növeli a motivációt, végül pedig hosszú távú sikert eredményez.

De!

Legyünk őszinték… még a legjobban megtervezett étrend sem mindig működik és még a kéznél lévő legspeckóbb étrendet sem fogjuk mindig betartani.

De ezzel nincs is semmi gond!

Sajnos a legtöbben ezen a ponton siklanak el, alternatív megoldásokat kezdenek el keresni, vagy pedig teljesen feladják, mert úgy érzik, ha a folyamat nem tökéletes, alapjaiban értelmetlen.

Ismerős?

Sokan szeretjük magát az étrendet hibáztatni, amikor nem látjuk az eredményt, de az OK leggyakrabban a folyamat belsejében megbúvó félreértés!

Gyakran kapom meg azt a kérdést, hogy "Mennyi ideig fog tartani?"

A válaszom egész egyszerűen – "Attól függ"

Ahogy minden egyén, minden szervezet különbözik, pusztán a matematikára alapozni egy étrend eredményességét, behatárolni annak időtartamát nonszensz.

A folyamat előre meghatározott időkeretbe való beillesztése legfeljebb stresszhez vezet, ami a sikerünk ellen dolgozik.

Ne csináljuk!

Képtelenség megjósolni, hogy mi fog történni velünk a közeljövőben.

Mindig folyamatorientált célokat tűzzünk ki…Ez nem határozható meg pusztán a  mérlegen szereplő számból minden egyes reggel, ahogy a tükörből visszatekintő önmagunkról sem. Értsük meg, hogy a sikert hosszútávon csakis a cselekedetenkkel tudjuk befolyásolni.

Ami a legfontosabb, nincs séma

Emberek vagyunk és őszintén, a legtöbben összehasonlítjuk magunkat másokkal. Innen ered „ha a barátomnak működött, nekem is működnie kell” mentalitás is.

Irónikus módon – soha nem mondogatjuk magunknak ezeket a dolgokat, amikor életvitelről, pénzügyi stratégiákról, kapcsolatokról vagy bármilyen más dologról van szó- de mikor az étrendről beszélünk, mindannyian szeretnénk azt gondolni, hogy van egy mágikus módszer.

De a szomorú tény az, hogy nincs!

Ha ezt, és a fent leírtakat elfogadtatjuk önmagunkkal, sokkal inkább képesek leszünk koncentrálni az életmódváltás folyamatára, ami végsősoron sikerre vezet majd.

Szücs Péter

Személyi edző – Speedfit