A tesztoszteron becsületesebbé tesz

A Bonni Egyetem munkatársai a tesztoszteronszint és egyes viselkedésminták ok-okozati kapcsolatainak feltérképezése céljából indították kutatásukat. A szakemberek elmondták: nehéz terület ezeknek a kapcsolatoknak a felderítése, hiszen a tesztoszteronszint többek között a viselkedésre is hat, a viselkedés azonban szintén hatással van a hormonszint alakulására. Nem elég tehát egyszerűen mérni a hormonszintet és feljegyezni az alanyok viselkedésmódját, hanem a kiváltó okokat is meg kell ismerni.

A PLoS ONE tudományos folyóiratban közölt vizsgálatban 91 egészséges férfi vett részt, akik közül 46-an bőrön át felszívódó gél formájában tesztoszteron-kezelést kaptak. Másnap a Bonni Egyetem kórházának belgyógyászai laborvizsgálattal igazolták, valóban nőtt a tesztoszteronnal kezelt páciensek hormonszintje. A többi 45 résztvevő placebót tartalmazó gélt kapott. Sem a kísérlet alanyai, sem a vizsgálatot végző orvosok nem tudták, ki kapott placebót és kinek adagoltak ténylegesen tesztoszteront.

A hazugságok előcsalogatására a kutatók kockajátékot találtak ki. A játékosok a többiektől elzárt fülkékben dobtak a dobókockával, és az eredményeket számítógépbe írták. Mivel senki nem láthatta, mennyit dobtak valójában, az eredmény teljesen a becsületességükre volt bízva. Előre tudták, hogy a játék végén összpontszámuk függvényében pénzjutalmat kapnak, azaz motiválták is őket a csalásra. Mivel statisztikailag azonos a valószínűsége annak, hogy milyen pontszámot eredményez a kockadobás, a kutatók könnyen ki tudták szűrni a csalókat: náluk fordultak elő jóval gyakrabban magas pontszámú dobások.

A kutatók összevetették a hormonkezelt csoport eredményeit a kontrollcsoportéval. A résztvevők közül azok, akik tesztoszteront kaptak, egyértelműen kevesebbet "hazudtak", mint a placebót fogyasztó csoport tagjai. Ez ellentmond a korábbi megfigyeléseknek, melyek szerint a magas tesztoszteronszint antiszociális viselkedést vált ki. A tesztoszteron hazugság-csökkentő hatásának hátterében az állhat, hogy a hormon fokozza a büszkeséget, ezáltal a pozitív énkép iránti igényt.

A hazugságot elvileg mindenki elítéli a magánszférában és az üzleti életben, mégis gyakran élünk vele, sokszor nem is saját haszon megszerzése céljából, hanem mások javára vagy védelmében. A hazugság, mint viselkedés és annak gazdasági hatásai gyakran képzik kutatások tárgyát, a fenti kutatás jelentőségét azonban az adja, hogy a hazudozás biológiai hátterét világítja meg.

Forrás: origo