Allergia vagy érzékenység?

Puffadsz, székrekedéssel vagy hasmenéssel küzdesz, kiütések jelennek meg a bőrödön, légúti tüneteket tapasztalsz bizonyos ételek fogyasztása után? A mindenmentes alapanyagokkal roskadozó polcok világában valószínűleg hamar diagnosztizálod magad: étel- intoleranciával vagy allergiával küzdesz. Mielőtt azonban szigorú – magadnak összeállított- diétába kezdesz, tájékozódj.

Nehéz eldönteni, hogy mi állhat a puffadás, hasi fájdalom, bőrkiütés, nehézlégzés, köhögés hátterében. Tünetei lehetnek ételallergiának és intoleranciának, de akár fertőzésnek, gyulladásnak, egyéb betegségnek is. A laikus nem tud különbséget tenni étel- intolerancia vagy allergia között, merthogy e betegségek tünetei nem specifikusak. Ezért fontos, hogyha ilyen tünetet tapasztalunk, gondoljuk át, állhat-e más ok a háttérben, ha pedig egyre gyakoribbak, mihamarabb kérjünk időpontot szakorvosi vizsgálatra.

Intolerancia és allergia – mi a különbség?

Tisztázzuk, mit takar tulajdonképpen a két, a laikusok által gyakran felcserélt megnevezés. Táplálékallergiának nevezzük a szervezet az ételekre adott averz reakcióit. Vagy is: megeszünk egy bizonyos alapanyagot, amiből nem várt tüneteket tapasztalunk . A tünet hátterében kóros immunreakció állhat. Ez az ok rendszerint pontosan detektálható, és ha megszüntetjük, vagyis kiiktatjuk az életünkből ezt a bizonyos tápanyagot, az allergiás reakció megszűnik. Az étel- intolerancia az allergiához annyiban hasonlít, hogy szintén nem várt tünet jelentkezik étkezés után, azonban ennek a tünetnek nem áll immunreakció a hátterében. Ezek a kellemetlenségek valójában emésztési, felszívódási zavarokat jeleznek.

A kakkuktojás: a glutén

A köznyelv előszeretettel sorolja az intolerancia csoportjába a gluténérzékenységet, holott semmi köze nincs hozzá. A cöliákia vagyis a lisztérzékenység egy autoimmun betegség. A kellemetlen tünetek okozói a vékonybél szövetében keletkező elváltozások, azonban nem csak a vékonybelet, de az egész szervezetet érintik. Egyetlen megoldás létezik a kezelésére: a teljes gluténmentes életmód. Szakmai körökben vitatott az újdonságnak számító, úgynevezett nem cöliákiás gluténszenzivitás- a dietetikus szerint ez a probléma inkább az irritábilisbél-szindrómához hasonlítható, de nincs köze sem érzékenységhez, sem allergiához.

Újkori probléma?

Elnézve a boltok polcain a millióféle mentes terméket, könnyen gondolhatnád, a laktózérzékenység vagy a cöliákia népbetegség. Az utóbbi néhány évtizedben nem igazán emelkedett a laktózérzékenyek száma. Amit tapasztalunk, az inkább laktózemésztési zavar. Az ok evolúciós: bizonyos emberek szervezete képes megemészteni a laktózt, míg másoké nem. Ráadásul a helyzet az évek előrehaladtával rosszabbodik, vagyis ahogyan idősödünk, egyre gyakoribbak a kellemetlen tünetek. Nem az emésztési zavar az újdonság, hanem ahogyan reagálunk rá: korábban, ha kellemetlen tüneteket tapasztaltak eleink, egészen egyszerűen nem fogyasztottak több tejterméket, vagy olyat ittak, ettek, amelynek a laktóztartalma alacsony: kefirt, joghurtot, sajtokat. Az európai számadatokat tekintve a felnőtt lakosság körülbelül egy százaléka küzd ételallergiával, a gyerekek körében ez a szám kicsit magasabb: a három év körüliek 3-5 százalékánál jelenhet meg tej vagy tojásallergia, ami szigorú diétázás mellett kinőhető. A cöliákiások száma valóban nőtt, de nem drámaian. Ehhez hozzájárul az is, hogy manapság könnyebben, olcsóbban kimutatható ez a betegség, több ilyen vizsgálatot végeznek. A kiváltó okokról beszélve persze nem feledkezhetünk meg a közel sem egészséges életmódunkról. A modern kori ember tisztelet a kivételnek egyáltalán nem táplálkozik egészségesen, többségében ülőmunkát végez és keveset mozog. A gázképződés bizonyos ételek elfogyasztása után természetes folyamat, ha kiegyensúlyozottan, mértékletesen táplálkoznánk, rendszeresen mozognánk, az emésztőszervi problémák csökkennének. Ha például mindennap megiszunk több pohár gyümölcslevet, -pürét, a túl sok fruktóz persze, hogy gondot okoz az emésztés során- egy teljesen egészséges ember esetében is. Ezzel nem azt mondom, hogy kerüljük ezeket a termékeket, de mértékkel fogyasszuk őket, ahogyan minden mást is: tejtermékeket, gabonaféléket is és így tovább. A legfontosabb első lépés tehát, ha kellemetlen tüneteket érzékelsz, hogy gondold át, mit és abból mennyit ettél, nem állhat-e esetleg más ok a tünetek hátterében. Ha a panasz nem múlik, kérj orvosi segítséget. Egy alapos vizsgálat után pedig ha kiderül, hogy valóban gond van dietetikus segít majd összeállítani az étrendet. És hallgass a szakemberre.

Forrás:dietaesfitnesz, goodfoods