Amikor több vitamin kell…

A béta-karotin

Szervezetünk egészséges működéséhez alapvető fontosságúak a vitaminok. Az A-vitamin például elengedhetetlen a növekedéshez és a sejtek, szövetek működéséhez, így jelentősége még nagyobb a várandósság és szoptatás időszakában. Életünk kezdeti szakaszában, a magzat és az újszülött egészséges fejlődésében, a tüdő kialakulásának, valamint érésének során nélkülözhetetlen.

Ezeket a felmerülő extraigényeket figyelembe véve a terhesség hónapjaiban harminc százalékkal több, míg a szoptatás alatt majdnem kétszer annyi A-vitamin fogyasztása javasolt. Ha az anya kevés A-vitamint fogyaszt, akkor méhében a magzat sem kapja meg a neki kellő mennyiséget, és a szoptatás idején az anyatej is A-vitamin-hiányos lesz. Ezt a kiesést pedig nem lehet kompenzálni a későbbi hozzátáplálással, kiegészítéssel sem. Milyen lehetőségei vannak tehát egy kismamának, hogy kellő mennyiségű A-vitamint vigyen be szervezetébe?

A gyermekvárás kilenc hónapjában nem javasolják a májban gazdag táplálkozást, ezért fontosabb szerep jut az A-vitamin előanyagának, a béta-karotinnak. A béta-karotin legfőbb forrásai a sárgarépa, narancs és a sötétzöld zöldségek. Mennyi béta-karotint veszünk fel általában a táplálékkal, és ez hogyan alakul át A-vitaminná?

A leghatékonyabb átalakulás a gyümölcslevek fogyasztásakor tapasztalható, itt négy egység béta-karotinból lesz egy egység A-vitamin, míg a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásakor ez az arány tizenkettő az egyhez és huszonhat az egyhez.

Annak ellenére, hogy mind az A-vitaminban, mind pedig a béta-karotinban gazdag élelmiszerek elérhetőek, gyakran előfordul, hogy nem megfelelő mennyiségben fogyasztjuk ezeket. Az ajánlott vitaminmennyiség bevitelében a gyümölcsökön, zöldségeken túl segítségünkre lehetnek a gyümölcslevek, vagy egyéb kiegészítők is.

Gyümölcsök kontra daganatok

Egy pár évvel ezelőtt, közel száz, diagnosztizált emlődaganatban szenvedő nő részvételével kórházi körülmények között végzett vizsgálatban a különböző élelmiszercsoportok fogyasztása és az emlődaganat kialakulásának rizikója közötti esetleges összefüggéseket vizsgálták. Egyértelmű és szoros összefüggést mutattak ki a gyümölcsök, gyümölcslevek, hüvelyesek és tejtermékek fogyasztása, valamint az emlőrák kialakulása kockázatának csökkenése között. A vörös (sertés, marha), illetve a sült húsok fogyasztása azonban rizikót növelő étrendi tényezőként jelentkezett. A gyümölcsök, gyümölcslevek, a hüvelyesek és a tejtermékek fogyasztása viszont védőfaktorként szerepelhet az emlőrák kialakulásával szemben.

Több mint ígéretes bizonyítékok sugallják, hogy a bogyós gyümölcsök, gyümölcslevek (áfonya, ribizli, egres, málna, szeder, szamóca, kökény, csipkebogyó) már kis mennyiségben történő fogyasztása is hatékony segítség lehet számos daganatfajta elleni küzdelemben.

A bogyósok daganatellenes hatásukat számos biológiai tényező szerencsés együttállásának köszönhetik. Ezek között említhetők a bioaktív növényi hatóanyagok, például a gyümölcsök élénk színét adó, úgynevezett polifenolok és a ligninek.

DIV.Section1 { page: Section1 }

A növények azért termelnek hatóanyagokat, hogy megvédjék magukat a baktériumoktól, vírusoktól, penészektől és élesztőktől, valamint a napsugárzás káros hatásaitól. Amikor növényi hatóanyagokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk, ezek a vegyületek segítenek megóvni a mi szervezetünket is a szabad gyökök és néhány rákkeltő anyag ellen, valamint hozzájárulnak jó egészségi állapotunk megőrzéséhez és ahhoz, hogy tovább éljünk.

A hatásmechanizmus valóban sokrétű, egyrészt a sejteket károsító szabad gyökök semlegesítése (antioxidáns és gyulladáscsökkentő effektus), másrészt valószínű, hogy a bogyós gyümölcsök hatóanyagai többek között számos, a tumorsejtek anyagcseréjében, növekedésében és a sejtek osztódásában résztvevő enzim, növekedési és gyulladást generáló faktor működésére is hatással vannak. A legújabb kutatási eredmények szerint ezek a hatóanyagok a daganatos betegségek kezelésében is segítségünkre lehetnek, hiszen érzékenyebbé teszik a kóros sejteket a kemoterápiás készítmények hatására, illetve segíthetnek kivédeni az agresszív terápia mellékhatásait. 

Bár étrendünkben számos más bogyós gyümölcs is szerepelhet, az említett vizsgálatban az Észak-Amerikában széles körben fogyasztott fajták (fekete és vörös áfonya, fekete és vörös málna, szeder, szamóca) hatását vizsgálták. A kísérletben nem csupán az izolált hatóanyag, hanem a tényleges fogyasztási forma (például gyümölcslevek, fagyasztott, szárított gyümölcs) hatását vették górcső alá és állapították meg daganatmegelőző hatásukat.

Hogyan válasszunk gyümölcslevet?

A tápértéket általában a tápanyagmennyiség/energia értékeként, azaz tápanyagsűrűségként definiálják. Hogyan rangsorolhatók ez alapján a gyümölcslevek?

• A rangsor tetején a narancs és piros grapefruit áll, tehát ezek tápértéke valamivel magasabb, mint a többié.
• Ha gyümölcslét választunk, törekedjünk arra, hogy minél magasabb gyümölcstartalmú terméket válasszunk, amely vitaminokban, ásványi anyagokban is nagyon gazdag.
•  A különböző tápanyagtartalmuk miatt a legjobb, ha változatosan fogyasszuk azokat.
• Ne felejtsük el azonban, hogy a gyümölcslevek is tartalmaznak energiát, így itt is a mértékletességre törekedjünk!  
• forras:http://csaladilap.hu/ujsagcikk/313/amikor_tobb_vitamin_kell.html