Az agyad titokban mindent elkövet, hogy ne sportolj!

Ha a fizikai aktivitás előnyeit egy tablettába sűrítenék, mindenki azt szedné. A kutatások azt mutatják, hogy a mozgás szinte minden egészségügyi aspektust javít: javítja az alvás minőségét, a fizikai erőt és a mentális jólétet, miközben csökkenti a krónikus betegségek és a korai halálozás kockázatát. Sőt, a tanulmányok azt is igazolják, hogy a testmozgás akkor is pozitív hatással van, ha nagyon rövid időszakokban végezzük.

Ennek ellenére a legtöbb ember nem végez elég testmozgást. A 2023-ban közzétett adatok szerint a felnőttek kevesebb mint egyharmada végzi el az ajánlások szerinti fizikai aktivitást a szabadidejében. Hogy mi az ajánlás?

• Legalább napi 20 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgás (például gyors séta),
• heti pár izomerősítő edzés (mint például súlyzós tréning).

Miért olyan nehéz rávenni az embereket, hogy jót tegyenek magukért, ami ráadásul elérhető is számukra? Fizikai korlátok és egészségügyi problémák természetesen szerepet játszhatnak sok ember esetében, mivel több mint a felnőttek fele szenved valamilyen krónikus betegségben. A modern életmód is jelentős szerepet játszik, a hosszú, ülő munka és az infrastruktúra, ami könnyebbé teszi az életet, mint az autóhasználat, a gyaloglás vagy kerékpározás helyett. Ráadásul a kutatások azt is kimutatták, hogy akik nem keresnek sokat, azok kisebb valószínűséggel végeznek testmozgást, mint a gazdagabbak, részben azért, mert olyan területeken élhetnek, ahol kevesebb biztonságos és megfelelő hely áll rendelkezésre a mozgásra.

A kutatások szerint van egy másik akadály is, ami mindannyiunkat érint: az agyunk nem akarja, hogy mozogjunk.

Minimális mozgásra programozva

Az emberi történelem nagy részében az embereknek fizikailag aktívnak kellett lenniük az élet alapvető funkcióinak végrehajtásához, például az élelem kereséséhez vagy megtermeléséhez. Az emberek úgy fejlődtek, hogy magas szintű aktivitást tartsanak fent, de ugyanakkor, amikor csak lehet, hajlamot mutassanak a pihenésre, így energiát megtakarítva azokra az esetekre, amikor a mozgás különösen szükséges vagy élvezetes.

Más szóval, a vadászó-gyűjtögető emberek nem azért futottak, hogy extra kalóriákat égessenek el. Az extra kalóriák elégetése csak az evolúciós szempontokat nézve butaság, mivel olyan dologra pazarolsz energiát ami semmilyen előnyt nem nyújt számodra.

Társadalmi életünk során már nem mozgunk sokat, de az evolúciós ösztön, hogy energiát takarítsunk meg, továbbra is megmaradt. A vonakodás, a tétovázás, és a hang, ami azt mondja: „Nem akarok megmozdulni” – teljesen normális és természetes.

Egy amerikai tanulmány külön foglalkozott ezzel a jelenséggel. Az emberek agytevékenységet mérő eszközökre voltak kapcsolva, miközben egy digitális avatart irányítottak. Arra kérték őket, hogy az avatart távolítsák el a képernyőjükön megjelenő ülő életmód képeitől, és irányítsák a fizikai aktivitás képei felé.  A kutatok azt fedezték fel, hogy az ülő életmód elkerülése több agyi energiát igényelt, ami arra utal, hogy „automatikus hajlamunk van” a pihenést választani a mozgás helyett.

Ezt a következtetést több tanulmányban is megállapították. Például ott az a „feldezés”, hogy az emberek a hagyományos lépcső helyett inkább a mozgólépcsőt választják. Ez a természetes ösztön nem feltétlen rossz önmagában—a probléma éppen csak az, hogy a modern élet annyi lehetőséget ad arra, hogy engedjünk a pihenés iránti vágyunknak, hogy olyan szélsőséges állapotba jutottunk, ami már nem kedvez az egészségünknek.

Sokan tudattalanul is negatív érzéseket táplálnak a testmozgással szemben, amelyek gyerekkorra nyúlnak vissza. Egy tornaórás megszégyenülés vagy egy kellemetlen élmény a sportcsapattal elérheti, hogy valaki felnőttkorában is elkerülje a testmozgást.

Néha a magabiztosság kérdése is szóba jön. A kutatások szerint azok az emberek, akik kompetens edzőként tekintenek magukra, valószínűbb, hogy következetesen tartják a tervet, míg azok, akik az ellenkezőjét gondolják, nehezen találhatnak állandó motivációt.

Hogyan ejtsd csapdába az agyadat, hogy kedved legyen mozogni?

Az önértékelés javítása kulcsfontosságú az edzéshez szükséges motiváció megtalálásához. A legtöbben azt javasolják, hogy kezdj kis lépésekben—például napi pár perc sétával—és fokozatosan építsd ezt tovább, hogy fejlődhess. Az is segíthet, ha megfigyeled egy olyan társad, aki azt csinálja, amit te is szeretnél, különösen, ha hasonló korú, nemű vagy egészségi állapotú.

Egy ellentmondásos módja a magabiztosság növelésének, ha egyszerűen felismered, hogy az agyad hogyan próbálja megakadályozni a sikeres edzést. Amikor az emberek nehezen veszik rá magukat az edzésre, gyakran azt mondják nekik, hogy lusták, vagy hogy valami baj van velük, mindeközben valójában azok, akik kizárólag a fitnesz miatt edzenek, azok dolgoznak a természetes ösztöneikkel szemben. A bűntudat és szégyen helyett az önsajnálat és az agy működésének megértése sokat segíthet.

Az edzés újra értelmezése is segíthet.

Nem szükséges több órát súlyokat emelgetni az edzőteremben; még napi néhány perc is elég lehet, például tánc a konyhában vagy a kert gyomlálása, nagyszerű hatással van az elmédre és a testedre, számos tanulmány szerint. Nem arról van szó, hogy intenzív, versenyszerű sportokat végezzünk. Arról van szó, hogy mozogjunk és olyan mozgásformákat találjunk, amelyek valóban élvezetesek.

Egy jó tanács: az edzést a kellemest a hasznossal elv alapján is végezhetjük—például tervezhetünk egy kerékpáros túrát a barátokkal, így az edzés egyben társasági program is, vagy átkonvertálhatunk egy meglévő munkaértekezletet egy sétáló beszélgetéssé. Az edzést már meglévő vágyainkkal vagy szükségleteinkkel összekapcsolni, könnyebbé teheti, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt a részt az agyunkban, ami azt mondja, jobb lenne inkább a kanapén ülni.