Az édesítőszerek és az egészségre gyakorolt hatásaik

”A cukor hízlal, helyettesítsd édesítőszerrel!” Ahogyan mondani szokták.

Saját bőrömön tapasztaltam meg az édesítőszerek hatásait. Hamar rá kellett jönnöm magamtól is, hogy a zéró kalória a valamit valamiért elven alapul. Az éves tapasztalatok, a kiforgatott könyvek, és a táplálkozási tanácsadó hamar ráébresztett arra, hogy koránt sem olyan szép a történet, mint amilyennek tűnik.

Először is nézzük, melyek a legyakoribb édesítőszerek hazánkban:

Aszpartám (E951): Vele leggyakrabban a rágógumikban, dobozos üdítőitalokban találkozhatunk, önállóan vagy más édesítőszerekkel keverve. Az elfogadható napi beviteli mennyiség: 40mg/ttkg. Mivel a cukornál jóval édesebb, így a termékekbe sokkal kevesebb mennyiség is elegendő. Az aszpartámot összefüggésbe hozták idegi és viselkedési zavarokkal.

Aceszulfám-K (E950): Vele is a rágógumikban, cukormentes üdítőkben találkozhatunk leggyakrabban. Édes íze 200 szorosa a cukorénak. Bélflóra károsító hatását kisebb kutatások bizonyítják. Az elfogadható napi beviteli mennyiség: 9mg/ttkg.

Szacharin (E954): Napi beviteli érték alatt fogyasztva is problémákat okozhat hosszú távon. Ezt már embereken végzett kísérlet is bizonyítja, nagymértékben növelheti a glükózintolerancia kialakulását, károsítja a bélrendszert és akár hízáshoz is vezethet.

Szukralóz (E955): Vele leggyakrabban a fehérje kiegészítők édesítésénél találkozhatunk. Hosszú távon fogyasztva csökkenti a glükózintoleranciát, viszont a glükózanyagcserére negatív hatással van. A bélrendszert károsító hatást itt sem szabad szó nélkül hagyni.

Cukoralkoholok (poliolok): Túlzott fogyasztásuk az egészséges bélrendszerben is puffadást, hasmenést okoznak.

Kis mennyiségben viszont prebiotikus hatásúak is lehetnek az egészséges bélflórára nézve. Egyszerű cukrokból állítják őket elő fermentálással, de a természetben is megtalálhatóak pl. a körtében. Leggyakrabban használt fajtái:

Eritritol, maltitol, szorbitol, xilitol. Nekik már van kalóriaértékük. Egy részük a vékonybélben, másik pedig a vastagbélben szívódik fel. Habár természetesebbek és jobb alternatívák, mint a fentebb sorolt édesítőszerek, velük is érdemes mértéket tartani a hasi panaszok elkerülése érdekében.

És jöjjenek végül a „kalóriás” édesítőszerek:

 Méz, juharszirup, rizsszirup, agavészirup, kókuszvirágcukor. Ők már jelentősebb kalóriaértékkel rendelkeznek, nem mintha ez akkora gond lenne, főleg annak, aki mértékletes. A bennük található cukrok nagymértékben hasonlítanak a sima kristálycukoréhoz, viszont gazdagabb ásványi anyag tartalmuk van. Természetesnek nem feltétlenül mondhatók, mivel ők is fel vannak dolgozva.

Az édesítőszerek működése

A legtöbb édesítőszer jóval édesebb a cukornál, így kevesebb is elegendő belőle az édességvágy kielégítéséhez.

Az aszpartám kivételével a kalóriamentes édesítőszereket a szervezetünk nem tudja lebontani, áthalad az emésztőrendszeren. Akkor miért is lenne káros az egészségre nézve?

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk.  A szervezetünket nem csak mi alkotjuk (az emberi sejtek), hanem sokféle baktérium is. Baktériumok megtalálhatóak az emésztőrendszerünkben is, amelyekkel kapcsolatba léphetnek az édesítőszerek. Erről már kevesebben publikálnak, pedig nagyon fontos a káros hatások elkerülése érdekében. A bélrendszerben található baktériumoknak az egyik fő szerepük az oda jutott táplálékok tovább bontogatása, tehát ők képesek táplálkozni az édesítőszerekkel, lebontani azokat.

Mi köze van a testsúlynak és az egészségnek az édesítőszerek bélrendszerre gyakorolt hatásában?

A bélrendszer baktériumai az emésztetlen rostokhoz vannak szokva, melyek rájuk nézve prebiotikus hatásúak. A jótékony hatású baktériumok ezekből táplálkoznak, nem véletlenül mondják az orvosok is, hogy együnk elegendő mennyiségű rostot. Az egészséges bélflóra támogatja a testsúlyszabályozását illetve támogatja az immunrendszert, javítja a közérzetet és még sorolhatnám. A túlzott cukorfogyasztás, és a mesterséges édesítőszerek, melyek a káros baktériumok szaporodását eredményezik elhízáshoz, emésztőrendszeri problémákhoz és glükózintoleranciához vezethetnek. Ezt számos kutatás alátámasztotta, melyet nem csak egereken végeztek.

Ez is azt mutatja, hogy ez a praktikus cukorhelyettesítő természetellenes az emberre nézve.

Hogyan lehet egyensúlyt találni az egészség és a cukor között?

Először is tisztában kell lenni azzal, hogy a cukrokra nincs akkora szüksége a szervezetünknek, mint amennyit átlagosan beviszünk, egyszóval túlfogyasztjuk őket. A legjobb a természetes cukrok előnyben részesítése: Gyümölcsök, zöldségek. De ha már édesítésről van szó, akkor: a datolya vagy a banán nagyon jó édesítő, a stevia, melyet a növényből állítanak elő. Elsősorban próbáljunk meg nem függeni az édes íztől és a megfelelő keretek közt fogyasztani a cukrokat! WHO napi beviteli ajánlás 25g/nap (természetesen ez egyénfüggő). Ne csapjuk be a szervezetünket üres kalóriákkal!

És ne feledjük!

Támogatni az emésztőrendszerünket a természet adta táplálékkal lehet kiválóan. Nem a mesterséges, készre gyártott ételekkel. Az emésztőrendszer kiegyensúlyozottsága és egészsége befolyásolja az egészséget és az életminőségét.

Remélem tetszett!

Havasi Anna Személyi edző

Források: TudatosVásárló.hu, Személyre szabott táplálkozás-Dr. Eran Segal, Dr. Eran Elinav