Elfogulatlan tények a mesterséges édesítőszerekről

Tények a mesterséges édesítőszerekről

• A mesterséges édesítőszerek 80-700-szor olyan édesek, mint a cukor, minimális kalóriatartalom mellett.
• A mesterséges édesítőszerek ésszerű mennyiségben biztonságosak és alkalmasak emberi fogyasztásra. Alapvetően a biztonságos beviteli mennyiség túllépését kell megelőzni.
• A mesterséges édesítőszerek testösszetételre gyakorolt hatásairól alkotott vélemények vegyesek.
• A mesterséges édesítőszerek negatívan befolyásolhatják a bélmikrobiomot, ami negatívan befolyásolhatja az anyagcsere egészségét, bár ezt embereken még nem sikerült egyértelműen bizonyítani, és klinikai jelentősége vitatható.
• Ha mesterséges édesítőszereket használsz az étrendedben, valószínűleg tanácsos a kalóriabevitelt is nyomon követned, mivel az édes ízű dolgok, amelyek kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint amennyit a szervezeted “elvár”, arra késztethetnek, hogy több kalóriát kalóriával kompenzáld ezt.

Az internetnek köszönhetően a táplálkozással kapcsolatos információk széleskörűbbek, mint valaha. Néhány kattintással mindent megtudhatsz, amit csak szeretnél bármilyen speciális témáról.

A táplálkozás világában az egyik leggyakrabban keresett és vitatott téma a mesterséges édesítőszerek. A mesterséges édesítőszerek erősen megosztóak, és a média néhány havonta széttépi őket, hogy összefüggésbe hozhatóak a rákkal, a cukorbetegséggel vagy más krónikus betegségekkel.

Bármennyire is hatalmas az internet és az ott található információforrások, sok fogyókúrázó még mindig nem biztos abban, hogy aggódnia kell-e a mesterséges édesítőszerek miatt. Kíváncsi, hogy biztonságosak-e, vagy kérdései vannak a zsírégető diétában való alkalmazásukkal kapcsolatban.

Sokakat különösen foglalkoztat az aszpartám használata, mint édesítőszer.

A mesterséges édesítőszerekről:

A mesterséges édesítőszerek egy átfogó kifejezés számos egyedi adalékanyagra, amelyeket nem tápláló édesítőszereknek vagy nem kalóriatartalmú mesterséges édesítőszereknek is nevezhetünk. Ezeket az adalékanyagokat elsősorban a cukorfelhasználás csökkentésére és kalóriamegtakarításra használják.

Melyek a leggyakrabban használt mesterséges édesítőszerek?

• Aszpartám
• Szukralóz
• Szacharin
• Aceszulfám-kálium

Ezeket különböző mértékben használják olyan dolgok előállítására, mint a diétás üdítők, rágók, cukorpótlók, zselatin, alacsonyabb kalóriatartalmú pékáruk és a többi.

Mi a mesterséges édesítőszerek elsődleges felhasználási területe?

A mesterséges édesítőszerek zéró kalóriatartalmú alternatívát kínálnak a hagyományosan cukorral teli élelmiszerek és italok számára. A legtöbb édesítőszer 80x-700x olyan édes, mint a cukor, így kisebb mennyiséggel is elérhető ugyanaz az édesség.

A mesterséges édesítőszerek a cukorhoz hasonló édes ízt biztosítanak, de a cukorban található kalóriák nélkül. Ha valaki egy magasabb kalóriatartalmú ételt vagy italt egy kalóriamentes alternatívával helyettesít, nem csak kalóriát spórol, hanem több kalóriát bevihet más tápláló forrásokból.

A mesterséges édesítőszerek összehasonlítása:

• Aceszulfám-kálium: 100-200x édesebb a cukornál
• Aszpartám: 100-200x édesebb a cukornál
• Ciklamát: 25-30x édesebb a cukornál
• Stívia: 300x édesebb a cukornál
• Neotám: 7000-13000x édesebb a cukornál

Miért aggódnak az emberek a mesterséges édesítőszerek miatt?

Két gyakori oka van annak, hogy az emberek hajlamosak aggódni a mesterséges édesítőszerek és azok egészségügyi hatásai miatt:

• A média szenzációhajhászása
• Az élelmiszerekkel való kapcsolatunk

A média szenzációhajhászása meglehetősen egyszerű. A 24 órás hírciklusban a média számára létfontosságú, hogy minél nagyobb hírverést keltsen egy témával kapcsolatban. Ez egyre szenzációsabb címlapokhoz vezet, amelyek a tudományos kutatásokat teljesen kiragadják a kontextusból.

Az élelmiszerekkel való kapcsolatunk egy kicsit homályosabb. Az élelmiszerekkel kapcsolatban hajlamosak vagyunk erős kulturális és érzelmi kötődéseket kapcsolni. Emiatt, amikor az élelmiszerre innovációként vagy biotechnológiaként hivatkoznak, hajlamosak vagyunk résen lenni és szkeptikusak maradni. Nem könnyű elfogadnunk azt a tényt, hogy az ételünk tudományos innováció lehet, legalábbis, ha így emlegetik.

Ez a helyzet a GMO-k vagy a mesterséges édesítőszerek esetében. Nehéz ezeket a dolgokat valóságosnak tekinteni, mert újításnak számítanak, még akkor is, ha ártalmatlanok lehetnek.  Az emberek gyakran esnek áldozatul a naturalista tévhitnek.

Mit mond a tudomány a mesterséges édesítőszerekről?

A média címlapján a mesterséges édesítőszereket rákhoz, cukorbetegséghez és más egészségügyi problémákhoz kapcsolják. Az egyik leginkább kritizált és vizsgált mesterséges édesítőszer az aszpartám. Az aszpartám egyben az egyik leggyakrabban használt mesterséges édesítőszer.

Az aszpartámot először 1974-ben engedélyezte emberi fogyasztásra az FDA. Az FDA az elfogadott napi beviteli értéket (ADI) 50 mg/testsúlykilogrammban határozta meg. A közhiedelemmel ellentétben az aszpartám ADI értéke meglepően magas. Egy 150 kilós személynek körülbelül 20 normál 3 deciliteres Coke Zerót kellene meginnia ahhoz, hogy bármilyen egészségügyi kockázatnak kitegye magát.

Erről azonban a média gyakran alulreprezentál. Ez annak köszönhető, hogy rágcsálókon végzett vizsgálat bizonyos ráktípusok, például a leukémia és a limfóma előfordulásának növekedését észlelte, miközben az aszpartám bevitele alacsonyabb volt az ADI-nél. E megállapítások miatt a legtöbb médiaszalagcím az aszpartámmal és annak lehetséges rákkeltő hatásával foglalkozott.

Ezek a szalagcímek nem mondják el a teljes történetet, és a legtöbb kutató egyetért ezzel a patkányok és az emberek anyagcseréje közötti fiziológiai különbségek miatt. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a rágcsálók és az emberek közötti összehasonlítás az aszpartám esetében igazságtalan.

2006-ban, miután a média többször is nagy port kavart, az FDA ismét felülvizsgálta az aszpartámmal kapcsolatos összes létező adatot, a rágcsálókban rákkeltő hatásával és annak emberekben való alkalmazásával kapcsolatban. A felülvizsgálat után az FDA megerősítette álláspontját, miszerint az aszpartám “az édesítőszer biztonságosságára vonatkozó több mint 100 toxikológiai és klinikai vizsgálat alapján” az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos.

2013-ban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal újraértékelte az aszpartámmal és annak lehetséges rákkeltő hatásával kapcsolatos összes meglévő adatot, és megerősítette azt az álláspontját, hogy az aszpartám nem rákkeltő.

A tudomány legújabb állása szerint a mesterséges édesítőszerek – különösen az aszpartám – teljesen biztonságosak az emberi fogyasztás szempontjából. Ha valaki közelít az 50mg/kg ADI határérték eléréséhez, akkor megkockáztatom, hogy nagyobb étrendi problémák miatt kell aggódnia, mint a mesterséges édesítőszer-fogyasztása miatt.

Mesterséges édesítőszerek, glükóztolerancia és a bélmikrobiom

A mesterséges édesítőszerek ellen az utóbbi időben az volt az egyik legnagyobb kifogás, hogy károsíthatják a glükóztoleranciát vagy károsíthatják a bélmikrobiomot. A Nature-ben nemrég megjelent tanulmány hívta fel a figyelmet erre a kérdésre.

A tanulmányban az izraeli Weizmann Intézet csapata egy 11 hetes kísérletet állított össze, amelyben egereket itattak háromféle vízzel, amelyek mindegyike különböző mesterséges édesítőszerek 10%-os oldatát tartalmazta: egy aszpartámot, egy szacharint és egy szukralózt. 11 hét elteltével az összes egérnél magasabb volt az éhgyomri glükózszint, mint azoknál az egereknél, amelyek normál vizet vagy 10%-os glükózoldatot tartalmazó vizet ittak.

A kutatócsoport ezután egy lépéssel továbbhaladt, és antibiotikumokkal kiürítette ezeknek az egereknek a bélmikrobiomját, hogy kiderítse, ez is szerepet játszik-e a glükóz intoleranciában. Amikor a bélmikrobiomot kiürítették, a glükóz intolerancia megszűnt. Ha a baktériumhiányos egerekbe szacharint fogyasztó rágcsálóból származó baktériumokat ültettek át, a glükózintolerancia visszatért.

A kutatócsoport szerint ez annak köszönhető, hogy a legtöbb mesterséges édesítőszer nem emésztődik meg a normál GI traktuson keresztül. Ehelyett egyenesen a bélbe jutnak, ahol találkozhatnak bélbaktériumainkkal, és befolyásolhatják azok összetételét.

A kutatócsoport ráadásul bizonyos baktériumtípusok magas szintjét vette észre, amelyeket elmondásuk szerint korábban az embereknél az elhízással hoztak összefüggésbe.

Ezeket az eredményeket embereken is megismételték. Hét ember, akik általában nem fogyasztottak édesítőszert, hét napon keresztül a lehető legnagyobb mennyiségben biztonságos szacharin adagot kapták, ami körülbelül 10 csomag édesítőnek felel meg. Az alanyok közül négynek az ötödik napra jelentősen romlott a glükóztoleranciája. Ez a négy alany kezdetben is más bélbaktériumokkal rendelkezett, és végül drasztikusan eltérő bélbaktériumokkal végezték.

Bár három édesítőszert vizsgáltak, a legnagyobb hatást a szacharin esetében észlelték. Azonban a szukralóz és az aszpartám esetében is vannak bizonyítékok, amelyeket a bél mikroflóra kimerüléséhez kötnek.

Végső soron még mindig nem dölt el, amíg nincsenek nagyobb, embereken végzett vizsgálatok, amelyek 1) megerősítik a bélmikrobiomra gyakorolt káros hatásra vonatkozó megállapításokat egy egyébként egészséges étrenddel összefüggésben, és 2) megállapítják, hogy ezek az eredmények klinikailag relevánsak-e (ténylegesen befolyásolják-e a testösszetételt vagy az anyagcsere egészségét bármilyen szembetűnő módon), különösen a mesterséges édesítőszerek ésszerűbb dózisai esetén.

Fontos szem előtt tartani, hogy a legtöbb ilyen vizsgálatban rendkívül nagy dózisú mesterséges édesítőszert használtak. Bár technikailag a “biztonságos” határon belül vannak, nagyon kevés ember fogyaszt ilyen mennyiségű édesítőszert napi szinten. Azt is fontos megjegyezni, hogy e vizsgálatok többségét patkányokon végezték, amelyek anyagcsere-folyamatai eltérnek az emberétől.

Kinek érdemes mesterséges édesítőszereket használni?

Az egészségtudatos sportolók számára, akiknek zsírégetésre van szükségük, az édesítőszerek kétélű fegyvert jelenthetnek.

Nagyon kevés sportoló van, aki megteheti, hogy ne aggódjon a testzsírszázaléka miatt.

A fizikumra összpontosító sportok, mint a testépítés, vagy a teljesítményre összpontosító sportok, mint az erőemelés és a súlyemelés tökéletes példák erre. Ezekben a sportágakban a kívánt osztály vagy súlycsoport elérése érdekében a zsírvesztés sok versenyző számára szükséges rossz. Bizonyos helyzetekben a sportoló rövid idő alatt meg tud birkózni a drasztikus súlycsökkentéssel, de sokaknak hosszú ideig tartó diétát kell tartaniuk, amelyben a kalóriák és a nagyon ízletes ételek korlátozottak.

Sok ilyen sportoló számára a mesterséges édesítőszerek használata kétélű fegyver lehet, és az, hogy hova esnek, teljes mértékben attól függhet, hogy intuitívan diétáznak-e, vagy nyomon követik a kalóriákat.

Az intuitív diétázók több okból is jobban küzdhetnek a mesterséges édesítőszerek használatával, de a legnagyobb oknak az tűnik, hogy a kalóriamentes édesítőszerek hogyan befolyásolják a jóllakottságunkat. Lényegében az édes, de kalóriaérték nélküli ételek és italok csak részben aktiválják a táplálkozási jutalomérzetet.

Ha az ételjutalomrendszerünk csak részben elégedett, akkor arra vagyunk programozva, hogy később több kalóriát vigyünk be. Ez potenciális problémát jelenthet az intuitív diétázók számára, akik nem követik a kalóriabevitelt, mert tudtukon kívül túl sok kalóriát vigyenek be, és minél többször fogyasztunk valami édeset, annál jobban fogjuk kívánni azt.

A rendelkezésre álló bizonyítékok 2007-es áttekintése azt mutatja, hogy a legtöbb tanulmány szerint a mesterséges édesítőszerek fogyasztása nem okoz nettó változást a teljes kalóriabevitelben.  Alapvetően általában úgy kompenzáljuk a cukor helyett mesterséges édesítőszerek használatával megtakarított kalóriákat, hogy a nap folyamán később valamivel több kalóriát fogyasztunk.  Ez önmagában is pozitívum lehet, ha csak a súlyt próbálod tartani – kevesebb kalória a kevés vitamint és ásványi anyagot tartalmazó, cukorral édesített élelmiszerekből, ehelyett ezeket a kalóriákat általában egészségesebb élelmiszerforrásokból szerzed be.  Ha azonban célzottan mesterséges édesítőszereket használsz a fogyás érdekében, valószínűleg bölcs dolog lenne nyomon követni a kalóriabevitelt, hogy megbizonyosodj arról, hogy valóban kevesebb kalóriát fogyasztasz.

A fő ok, amiért egy fogyókúrázó mesterséges édesítőszereket használhat a diéta során, az az, hogy kielégítse az általa kedvelt ételek utáni sóvárgást anélkül, hogy nagyobb kalóriacsapást vinne be magának. Ha a sportoló olyan diétázó, aki nyomon követi a kalóriabevitelt, akkor is nyomon követheti és tápanyagban gazdag ételekkel pótolhatja a fennmaradó kalóriákat, bár ezek még mindig fokozhatják a sóvárgást.

A bevitelüket nyomon követő diétázók számára a mesterséges édesítőszerek korlátozott mennyiségben különösen hasznosak lehetnek. Ez azonban teljes mértékben a sportolótól függ. A bevitelük nyomon követésében jártas diétázóknak nem okoz gondot, hogy a hagyományos étrendbe nem tartozó finomságokat is beillesszék saját étrendjük kontextusába. Ha ez a helyzet, akkor egyes fogyókúrázóknak talán egyáltalán nem kell mesterséges édesítőszerekre támaszkodniuk.

Mesterséges édesítőszerek és testösszetétel

A mesterséges édesítőszerek és a pozitív testösszetétel-változások közötti egyértelmű kapcsolat megtalálása nehéz feladat. A közelmúltban készültek olyan metaanalízisek, amelyekben a mesterséges édesítőszerek fogyasztása összességében alacsonyabb testzsírszinttel hozható összefüggésbe.

Másrészt viszont számos olyan tanulmány is van, amely azt mutatja, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása magasabb BMI-vel és hosszú távú súlygyarapodással jár, valamint olyan tanulmányok is, amelyek azt mutatják, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása önmagában nem sokat segít a súlycsökkenésben.

Egyelőre nincs végleges válasz, mivel nem készült elég hosszú távú kutatás, amely kimutatta volna az okozati összefüggést a mesterséges édesítőszerek használata és a súlygyarapodás vagy a fogyás között.

Az erőnléti sportok, a fizikális sportok vagy a fogyókúra sikere óriási erőfeszítést igényel sok különböző területen. Kimerítő edzésekre, intenzív diétákra és komoly mentális erőre van szükség. A hosszú távú siker érdekében kiemelkedően fontos, hogy sok ilyen sportoló a lehető legkönnyebbé tegye a dolgokat. A mesterséges édesítőszerek módot nyújthatnak arra, hogy alacsonyabb kalóriaszám mellett élvezhessük az általunk kedvelt ételeket; mentális szabadságot biztosíthatnak, miközben a káros mellékhatások kockázata nagyon kicsi, bár a sóvárgásra gyakorolt hatásuk és a ételjutalomrendszer részleges aktiválása miatt esetlegesen több étel fogyasztására késztető hatásuk valószínűleg személyenként változik, és problémásabb lehet azok számára, akik nem követik a kalóriabevitelüket. A választás, hogy használod-e őket, teljes mértékben rajtad múlik, és úgy tűnik, hogy ha egy diétában használod őket, akkor egy olyan diéta lenne a legjobb választás, amely magában foglalja az élelmiszer-bevitel nyomon követését.