Gyerünk a szabadba!

És ez nem is akkora ördöngösség! Tény, hogy a „sportoló szülő” családok könnyebben megbirkóznak ezzel, hiszen utódjaik gyakorlatilag a sportpályákon nőnek fel, de egy hétköznapi családban sem kellene, hogy problémát okozzon a rászoktatás.
A legfontosabb – mivel gyermekekről beszélünk – a játékosság kell hogy legyen, de majdnem ilyen fontos az is, hogy mindez együtt, a mozgásban aktívan résztvevő szülővel történjen. Az anyával, apával megélt pozitív élmények hatása hosszú életű, és példamutató lehet. A cél pedig pontosan ez.

Attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek két lábra áll, és járóképessé válik, megkezdődik a mozgás örömének megismerése. A közös fogócska, bújócska, az első labdás élmények, majd az új közeg mint például a víz megismerése az első strandolásnál mind-mind apró, de örömteli és játékos felfedezések a kis ember számára.

Azon felül, hogy a mozgás ebben a korban fokozottan fontos a kialakuló szervezetnek, az sem elhanyagolható, hogy ezek a közös játékok még szorosabbá teszik a szülő-gyermek kapcsolatot.

Ahogy cseperedik gyermekünk, úgy lesz egyre koordináltabb a mozgása, és úgy tudunk egyre több játékot, mozgást, és sportágat bemutatni neki. Viszonylag korán megismerkedhet az úszással, a labdás sportokkal,  majd megtaníthatjuk őt kerékpározni, tollasozni, és közben árgus szemmel figyelhetjük, mi az ami igazán érdekli, és mi az amiben a legnagyobb örömét leli.

Lassan ezek a közös elfoglaltságok akár kialakult programmá változhatnak. Nem mellékesen, eközben gyermekünk barátaival, osztálytársaival is mozoghat, sportolhat, vagy az elmesélt élménybeszámolók hatására kipróbálhat valami újat is.

Ha pedig időnk és sportszeretetünk engedi, vigyük el őt gyermek és felnőtt sportrendezvényekre, minél változatosabban összeállítva a megnézendő versenyek palettáját. Lásson minél többet, találjon magának új kihívásokat, esetleg példaképeket, és ne csak a TV-ből ismerje őket, hanem testközelből, a versenyek csodás atmoszférájának hatása alatt is. Tapasztalja meg mondjuk egy gyerekfocimeccsen, hogy akár ő is képes lehet hasonló sportteljesítményre, és azt is, hogy ez mekkora élményt adhat.

Beszéltessük, és beszélgessünk vele, innen már csak pár kis lépés hiányzik, hogy megtaláljuk neki azt a sportágat, amit szívesen űzne esetleg klubszinten, szervezett feltételek mellett.

Sok szeretettel, odafigyeléssel, és némi energia befektetéssel jó irányba terelhetjük gyermekeink sporthoz való viszonyát, elősegítve ezzel az egészséges életmód megismerését. Egy életre megszerettethetjük velük a rendszeres mozgásban rejlő élményeket, miközben észrevétlenül még közelebb kerülhetünk hozzájuk, szorosabbá válhat a családi kötelék

forras:http://biobumm.hu/baba-mama/52-gyerunk-a-szabadba