Nem titok, hogy az északi népek – kiváltképp a tengerpartok lakói – jóval hosszabb életet élnek, mint mások. Amennyiben hihetünk a statisztikai adatoknak Finnországban és Svédországban közel nyolcszor annyi hal fogy évente, mint hazánkban. Sajnos Magyarország az európai átlag mögött is elmarad, hiszen az osztrákok vagy a lengyelek is több, mint háromszor annyi halat fogyasztanak, mint mi.
A hal nemcsak fehérjékben és vitaminokban (D, B2, B12) gazdag, jelentős ásványianyag- és nyomelemforrás (jód, szelén, fluor) is egyben. A benne rejlő omega-3 zsírsavnak köszönhetően a gyakori halfogyasztás jótékony hatással van az egész testre. Csökkenti az időskori szem-megbetegedéseket, a mellrák-, az infarktus-, az érelmeszesedés- és az agyvérzés kockázatát és hatékony segítséget nyújt a depresszió ellen is.
Tudtad?
A vörös és az olajos húsú halak kétszer annyi energiát tartalmaznak, mint a fehér húsúak.
A táplálkozási trendek világszerte megfigyelhető változása (a szükségesnél több energia- és kevesebb rostbevitel) mellett a lakosság egészségét nagymértékben befolyásolják az országonként eltérő élelmiszer-fogyasztási szokások. Azokban az országokban például, ahol az emberek asztalára rendszeresen kerül hal, jóval kevesebb a szívbeteg.
Felmérések bizonyítják, hogy a grönlandi eszkimók vagy a japán halászok között jóval kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint azokban az országokban – köztük hazánkban is –, ahol az emberek nem esznek napi rendszerességgel halat.
A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető, magas víztartalma miatt azonban gyorsan romló táplálék. Kedvező energia- és zsír-, valamint átlag 15-20%-os fehérjetartalma révén – megfelelő konyhatechnológia alkalmazása mellett – a testtömeg-csökkentő étrendekbe is jól beilleszthető. Zsírértéke alapján megkülönböztetünk zsírosabb (pl. ponty, harcsa, tonhal, makréla, lazac, hering) és szárazabb húsú (pl. fehér busa, amur, süllő, tőkehal, heck) halféleségeket. Szempont lehet a nyersanyagválasztásnál, hogy a halhús összetételét alapvetően befolyásolja a hal kora, és a táplálkozása is. Egy négyéves hal zsírtartalma például akár négyszerese is lehet az ivadékkori értékhez képest.
A halolaj – a hal fajtájától függően, de jellemzően a tengeri halaké – kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz olyan ún. többszörösen telítetlen zsírsavakat (omega-3 zsírsavakat), melyek élettani szempontból rendkívül jelentősek. Az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket az esszenciális zsírsavakat, így táplálékaink révén kell hozzájutnunk a megfelelő mennyiséghez. Igazolt hatásuk, hogy gátolják a vérrögképződést, mérsékelik a vérzsírszintet, szabályozzák a vérnyomást, ezáltal képesek csökkenteni a koszorúér megbetegedések veszélyét. Egy 1998-ban végzett kutatás szerint azok között, akik hetente egyszer vagy többször ettek tengeri halat, 52%-kal kisebb volt a szívhalál előfordulása, mint a havonta egyszer fogyasztók körében. Magyarországon, ahol a halálesetek több mint felének a hátterében szív- és keringési betegség áll, ez a tény különösen sokat mondó lehet.
Related Posts
Értesülj elsők között legfrissebb híreinkről
és legjobb ajánlatainkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
A jövőben bármikor leiratkozhatsz hírlevelünkről, ha rákattintasz a leiratkozás linkre a tőlünk kapott e-mailekben, vagy lépj kapcsolatba velünk a info@speed-fit.hu címen.
