Helyi zsírégetés – ábránd vagy valóság?

Viszonylag kevés embertársunk elégedett teljes mértékben az alakjával. A férfiak legtöbbször izmosabb karokat, mellkast, hátizmokat és vállakat szeretnének, míg a hölgyek „álmaiban”formásabb fenék, derék és has szerepel. Bizonyos testrészekből, legtöbbször a has környéki területekről és a fenékről kívánatos fogyás szinte mindennapi téma az edzőtermekben, különösen a jó idő beköszöntével.

A mindennapokban sokféle megközelítéssel találkozhatunk. Vannak sportolók, akik hisznek az intenzív sokkolás és a magas ismétlésszámok hatékonyságában, zsírt eltüntető hatásában. Ők azok, akik hasizmaikat extrém magas ismétlésszámokkal edzik, minden egyes edzésüket így kezdve, abban a reményben, hogy ez nélkülözhetetlen terápia. Mások drága csodakrémeket, masszírozó készülékeket, vibráló eszközöket népszerűsítenek (gyakran nem kevés anyagi juttatás ellenében), melyek a feszes formákat biztosítják, és állításuk szerint ezek használatából elegendő néhány perc naponta…

A témával kapcsolatos kutatások nem nekik adnak igazat.

A tudomány jelenlegi állása szerint a zsírpárnák „elégetésében” a hormonok játsszák az elsődleges szerepet. Az, hogy a zsírégetés mely területeken lesz a legnagyobb mértékű, egyrészt genetikai kérdés, másrészt az adott testrészen lévő zsírpárnák vastagságától függ. Azt is mondhatjuk, hogy fogyás esetén mindenhol kisebbek leszünk, a legtöbb zsír pedig onnan távozik, ahol a legtöbb volt belőle /például a hasfalról/.

Nézzünk két kutatási példát!

Az egyikben teniszezőket vizsgáltak, akik / a domináns kéz miatt/ egyik testfelüket erőteljesebben használják. Ennek megfelelően, ezen az „oldalon” lévő izmaik/ a domináns kar, a vállak/ erősebbek és vastagabbak. Ami érdekes, hogy testzsírarányuk viszont megegyezik a kevesebbet használt kar ás váll testzsírarányával – ebből egyértelmű, hogy hiába terheljük kifejezetten az egyes izomcsoportokat / pl. egy teniszező a jobb kezét/, attól azon még nem lesz kevesebb testzsír.

Egy másik kísérletben a csoport tagjai intenzív hasedzéseket végeztek napi rendszerességgel 30 napon keresztül. Ezután megmérték testzsírarányukat a hasukon, a hátukon és a farizmaikon. Megállapították, hogy a hasi régió testzsírszázaléka a kifejezett hasedzések hatására sem lett arányaiban alacsonyabb, mint a hát vagy a fenék esetében, melyeket nem is terheltek a sportolók. Ebből is következik, hogy a gyakorlatban helyi zsírégetést megvalósítani nem lehet.

További következtetés, hogy zsírégetéshez ajánlott a nagyobb izomcsoportok/pl. comb, hát/ megdolgozása is, hiszen ezekkel egységnyi idő alatt több kalóriát lehet elégetni, ami döntő fontossággal bír a negatív kalóriamérleg kialakításában. A kis izomcsoportok/ mint például a has/ edzésével elérhetjük ugyan az izmok elfáradását, de az energialeadás relatíve alacsonyabb, és ez kevésbé hatékony módszer a zsírpárnák csökkentésére.

Összegzésképpen: a zsírégetés megvalósításához tudatosan megtervezett étrendre, valamint aerob és súlyzós- erősítő gyakorlatok megfelelő kombinációjára van szükség.