Helyzetjelentés az erő műhelyéből

Jól sejtjük, hogy profi kosárcsapatot fizikálisan felkészíteni azért eléggé elüthet a személyi edzői feladattól?

– Persze, egészen más a feladat, úgy gondolom, ez a munka sokkal összetettebb, mint mondjuk egy hölgyet esztétikai szempontból “formába hozni”.

– De azért a csapatnál is vannak személyre lebontott feladatok…

– Természetesen. Ez függhet az aktuális fizikai állapotuktól, vagy mondjuk, ha valakinek valami sérülése van, akkor nyilván más edzésmunkát kell végezzen, mint egészséges társai.

– Az erőnléti edző foglalkozás, illetve az ezzel foglalkozó szakemberek, megeshet nem túl népszerűek a játékosok körében, ők “hajtják meg” a játékosokat. A Sördögöknél mi a helyzet e tekintetben?

– Valóban, az a munka, amelyet a mi irányításunkkal végeznek a srácok, az amolyan szükséges rossz, hiszen mi abban segítünk, hogy a szezonra szüksége erőnlétet megszerezzék. Ezzel együtt jó a kapcsolat, a srácok tisztában vannak azzal, hogy erre szükségük van.

– Csak a játékosok jó erőállapotba való hozása a feladatotok?

– Nem, de ez egy nagyon fontos része a munkánknak. Mint már említettem, a sérülések esetén a játékosok felépülésében, rehabilitációjában is közreműködünk. Emellett, azon túl, hogy az erőnléti felkészülésüket segítjük, ezt úgy próbáljuk megtenni, hogy közben arra is próbálunk figyelni, hogy olyan feladatokat is végezzenek, amelyek segítenek a sérülések elkerülésében, megelőzésében, azaz prevenciós munkát is végzünk.

– Jól gondoljuk, hogy a csapatnál folytatott munkátok jelentős része az évad előtt már lezajlik?

– Tény, hogy most sokkal több a feladatunk, de azért szezon közben is dolgozunk majd a srácokkal, heti egy-két alkalommal. Azért akkor is lesznek erősítések, de az már amolyan szinten tartó munka lesz, jóval kisebb intenzitással, mint mostanában, amikor az erő megszerzése a fő cél. Na és persze a csapat edzésein is részt veszünk időnként, amikor mondjuk a gyorsaság, a robbanékonyság fejlesztése, a meccsekre való “kihegyezése” lesz a fő feladat.

– Amellett, hogy a csapatnál dolgozol, te magad is játszol kosarazol – most munka mellett a városi bajnokságban. De a játékos múltad elég jelentős, megtudhatunk erről valamit?

– Eredetileg budapesti vagyok, az utánpótlásban a Honvédnál, majd az Óbudai Kaszásoknál jártam végig a korosztályos szamárlétrát. Az NB I B-ig vittem, majd a tanulmányok kerültek előtérbe. Mint korábbi játékos, nagyon örülök annak, hogy most részt vehetek a soproni csapat felkészítésében.

– Milyen a munkamegosztásotok Szabolccsal?

– Ezúton is megszeretném neki köszönni a sok segítséget, minden edzés előtt egyeztetünk, a feladatokat végül ő adja ki. Az SC Sopron korosztályos focicsapatainál is dolgozunk, ott fordítva van, az egyeztetések után én adom a feladatokat.

– A technikát, a tudományt is beveszitek a munkába, például egy polár szerkezetet. Ez mit tud, mire jó, hogyan tudjátok hasznosítani?

– A srácok a mellkasukra csatolják, és az eszköz méri a pulzusszámot. Ebből látható az edzés intenzitása, valamint lehet következtetni a játékosok erőállapotára. Látjuk, mennyire megy fel a pulzus, és azt is, mennyi idő után tér vissza nyugalmi állapotába, ebből pedig tudunk következtetni a fiúk erőnlétére. Nyilván a felkészülés elején hamarabb, s magasabbra szökött föl és lassabban került nyugalmi állapotba a srácok pulzusa, de az edzések hatására már nem megy olyan magasra, és hamarabb tér vissza nyugalmi állapotára. Ha így, folyamatában vizsgáljuk a fiúk erőnlétét, az a mi munkánk minőségére is egyfajta visszajelzés.