Izomhúzódás vagy szakadás?

Az izomhúzódás az izom belsejében lévő rostok túlnyúlását jelenti. A súlyossága változhat az enyhe vagy közepes húzódástól az izom egy részének súlyosabb szakadásig. A húzódást vagy szakadást általában hirtelen erőteljes nyújtás vagy összehúzódás (például hirtelen irány- vagy iramváltás), kimerülés, rossz technika, túledzés és/vagy nem kielégítő bemelegítés idézheti elő.

Az izomszakadás egy akut sérülés, rendszerint egyetlen rossz mozdulat váltja ki: azt értjük alatta, amikor az izomrost folytonossága megszakad, akár részlegesen, akár teljesen.

Tünetei

Duzzanat, kipirosodás és az érintett izom mozgáskorlátozottsága jellemzi. Edzés közben és/vagy nyomásra nyilalló fájdalmat érezhet az izomban.

A részleges és teljes izomszakadás tünetei nem különböznek, egyedül a fájdalom mértéke lehet eltérő: az éles, hirtelen jelentkező fájdalom mindkét esetben adott, az érintettek másodpercre pontosan meg tudják mondani, hogy maga a szakadás mikor történt. Eset és helyfüggő, hogy a fájdalom mellett jelentkezik-e bevérzés, kialakul-e vérömleny és komoly duzzanat, és ha igen, az mekkora. Ha a szakadás nagyon nagy területet érint, az izomsérülés pedig nagyon komoly, akkor a körülötte lévő bőr is bepirosodhat két-három nappal később.

Kezelése

Fordulj először orvoshoz, hogy tudd milyen jellegű a sérülésed! Kezelés nélkül a sérült izom bemerevedhet, beszűkülhet a mozgástartománya és hegszövet képződik. Fontos, hogy a diagnózis után kezdd el minél előbb a kezeléseket gyógytornásszal, fiziko-fizioterapeutával vagy rehabilitációs szakemberrel.

Mikor folytathatod edzéseid?

Enyhe húzódásnál akár néhány nap múlva vissza is térhetsz a kímélő edzésekhez, de azonnal állj meg, ha a mozgás fájdalmas. A gyógyulási idő függ az érintett izomtól és a sérülés súlyosságától.

Sok sportoló találkozik ezekkel a sérülésekkel. Legveszélyeztetettebbek a 35 és 50 év közötti hobbisportolók, aminek oka az, hogy esetükben a regeneráció már lassabb, az izmok rugalmassága csökken, ugyanakkor a korcsoport lendülete és dinamikája még megvan. A hobbisportolók arányaiban azért sérülnek gyakrabban a profiknál, mert a versenyzők felkészültebbek, jobban tudják, mire kell figyelniük.

A leggyakrabban a vádli és a combhajlító izom sérül, utána a combfeszítő. Egyéb izom csak viszonylag ritkán szakad. Ha mégis, akkor esetleg a bicepsz (felkarhajlító-izom) és a hasizom lehet érintett, súlyemelőknél, testépítőknél pedig a mellizom.

Sérülésmentes edzéseket Mindenkinek!

Süle Szilvia

Személyi edző és rehabilitációs trainer