Kalória-deficit létrehozása

Kalória-bevitel csökkentése

Különféle diétákat különböztethetünk meg aszerint, hogy mely makro-nutriensek megvonásával csökkentik le a kalória-bevitelt. Bizonyos értelemben csökkentett szénhidrát tartalmúnak nevezhető a hipo-glikémiás étrend, hiszen ennek során eleve kevesebb cukrot fogyasztunk, továbbá a "barna" gabona-termékek kevesebb emészthető szénhidrátot és több rostot tartalmaznak, így kalória-tartalmuk alacsonyabb.

A kalória-bevitel csökkentésének következő lépése, hogy étrendünkből kizárjuk az üres kalóriákat, tehát az olyan ételeket, amelyekben sem esszenciális zsírok, sem fehérjék, nincsenek. Ezek általában vitamint és ásványi anyagot sem nagyon tartalmaznak. Ilyen élelmiszerek a cukrok, búzalisztből készült termékek, gabonapelyhek, ezen túlmenően a zsírok, zsiradékok (margarin, vaj), zsíros tejtermékek, magyaros ételek, sütemények, csokoládék, chips-ek, snack-ek, a gyorséttermi kaják többsége. Ez utóbbiakat a diétás szakirodalom junk food-nak, magyarul szemét kajának nevezi. Szóval ne csak a zsírégető diétánk, hanem egészségünk érdekében is tartózkodjuk a hamburger – sült krumpli – kóla szentháromságától.

Fogyasszuk tehát az alacsony glikémiás indexű, magas tápanyagtartalmú ételeket. Az esszenciális tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek között is vannak azonban olyanok, amelyeknek magas a kalória-tartalma (olajos magvak, száraz hüvelyesek, zsíros sajtok), ezekből csak keveset fogyasszunk. Többet ehetünk a közepes kalória-tartalmú élelmiszerekből (barna rizs, müzli, borsó, tojás), és még többet az alacsony kalóriájúakból (zöldség, gyümölcs, halak, sovány húsok, sovány tejtermékek), persze odafigyelve, hiszen ezek sem egyformán kalóriaszegények.

Koplalnunk ugyanakkor nem szabad. A szervezet a táplálékfelvétel hirtelen csökkentését vészjelzésnek tekinti, s ennek következtében lelassítja az anyagcserét, ami levertséggel is együtt jár. A drasztikus kalóriacsökkentést alkalmazó fogyókúrázónak nem csak a zsírja ég, hanem izmaiból is jelentős mértékben veszít, ami tovább csökkenti az anyagcsere sebességét. Aztán amikor pár hét után – 4-5 kilót leadva – visszatér korábbi táplálkozási szokásaihoz, egy idő után még több zsírt szed magára, mivel ugyanannyit eszik, mint régen, de az anyagcseréje már lassúbb. Ezt hívják jo-jo effektusnak.

Zsírégető edzés

Szervezetünk nem úgy működik, hogy hol szénhidrátot, hol zsírt éget, hanem általában mindkettőt használja energiaforrásként egyidőben. Felhasználásuk aránya ugyanakkor aktivitásunk pillanatnyi szintjétől és az oxigénellátástól függ. Ha folyamatos testmozgást végzünk, és ettől pulzusunk és légzésritmusunk megemelkedik, akkor nő a zsírégetés aránya. A zsír elégetéséhez ugyanakkor megfelelő mennyiségű oxigén kell, tehát felhasználását az aerob mozgásformák segítik elő. Amennyiben a megterhelés túl nagy, és nem jutunk elegendő oxigénhez (anaerob edzésformák), akkor szervezetünk több szénhidrátot használ fel, mivel azt oxigén nélkül (tejsavas erjesztéssel) is fel tudja használni.

Olyan tempóban kell tehát a zsírégető edzést végeznünk, hogy pulzusunk megemelkedjen, de ne ziháljunk, ne kapkodjuk közben a levegőt. Ehhez a legalkalmasabb módszerek a kocogás, az erős séta (pl. hegyre, vagy lépcsőre), a kardió-gépek, a kerékpározás, az aerobic, és a kis terhelésű, magas ismétlésszámú súlyzózás. A zsírégető edzést hetente legalább 2-3 alkalommal végezzünk, legalább 20-30 perc időtartammal.

Mivel a zsírdepók helye hormonálisan és genetikailag meghatározott, ezért kiemelten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy: helyi zsírégetés nincs! Tévhiten alapul minden olyan törekvés, amely célzott edzéssel próbálja meg eltávolítani a test egyes pontjairól a hájat. Az izomzat és a fölötte elhelyezkedő zsírdepók között nincs szerves kapcsolat, ezért például hasizomgyakorlatokkal nem lehet a pocakot ledolgozni

forras:http://www.testformazas.hu/kaloriadeficit.php