Kalóriák

A divatos diéták előírnak bizonyos kalória mennyiséget a fogyni vágyó delikvensnek, de itt le is záródik a történet. Mi a kalória, a kiloJoule és az energia, és mennyire van szükségünk belőle? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni a következőkben.

Az általánosan elfogadott konvenció értelmében "alap anyagcserének" nevezzük azt a minimális energiatermelést, amit 20 Celsius fokon, 10-12 óra "éhezés" után, izommunka és érzelmi ingadozások nélkül mérhetünk. A táplálékok energiája tehát akkor mérhető kilókalóriában, vagy kiloJouleban, ha már átalakult hővé. A felszabaduló energia mértékegysége korábban a kilokalória (kcal) volt, azonban az SI mértékegység-rendszer bevezetése óta a hivatalos nemzetközi egysége a joule (J), illetve a kiloJoule (kJ); 1 kcal 4,18 kJ-nak felel meg. Az energia mérésére kialakított mérőszámok abban segítenek, hogy a különböző tápanyagok elfogyasztásakor, a szervezetben történő égésükkor mennyi energia keletkezik. Bizonyos anyagok tovább szolgáltatnak energiát, vagy másként megközelítve, nehezebben tudunk tőlük megszabadulni. Az energiát adó tápanyagok kalória tartalma 1 grammra vetítve a követezőek:

A napi ajánlott kalória mennyiség kortól, nemtől, fizikai aktivitástól függ. Különböző kutatások láttak napvilágot ebben a témában. Néhány százkalóriás eltéréseket mutatnak az eredmények, ami nem is csoda, hiszen pontosan csak egyénenként lehetne meghatározni az alapanyagcsere sebességét. Általában elmondható, hogy egy egészséges felnőtt szervezetnek 35 kcal energia bevitelre van szüksége testtömeg kg-onként, naponta. (Ez az érték 40 és 59 éves kor között évtizedenként három százalékkal, majd 60 éves kor felett évtizedenként tíz százalékkal csökken.).

Az energiaszükséglet nem csak az említett kritériumoktól, hanem az éghajlattól és az évszaktól is függ. Hidegebb időben a testünk fűtése bekapcsol, ezért több energiára van szükségünk. Szervezetünk ezekre a hőmérsékleti változásokra azonnal válaszol és kívánja a zsírosabb, nehezebb ételeket. Nekünk csak az a dolgunk, hogy észszerű keretek között teljesítsük kérését.

Fontos ugyanakkor megemlítenünk, hogy szervezetünk számára nem csak a bevitt energia mennyisége, hanem annak az egyes tápanyagok közti megoszlása is igen fontos. A legtöbb kutatási eredmény rámutat, hogy az optimális táplálkozás során a napi energiaszükséglet 55-58%-át szénhidrátból, 12-15%-át fehérjéből és 30%-át zsírokból fedezzük. (A zsíroknak nagy szerepük van a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában, így semmiképp sem szabad teljesen elhagyni őket étrendünkből!)

Abban az esetben, ha az ajánlottnál több kalóriát fogyasztunk, és nem szeretnénk, hogy az depozsírrá alakuljon, akkor csak egyetlen módon kompenzálhatjuk: mozgással. A hőtermelésen van a hangsúly, tehát a sporton kívül más testmozgást is végezhetünk. Nézzük egyes mozgásfajták mennyi kalória elégetésével járnak:

Az emberi szervezet jól megtervezett gépezet, ha gondosan bánunk vele és óvakodunk a szélsőséges táplálkozási szokásoktól, tanácsoktól, nem kell, hogy a kalóriák számolgatásával töltsük üres óráinkat. Figyeljünk testünkre és próbáljuk követni utasításait. Mindenki el tudja dönteni, hogy éppen rosszul, vagy jól érzi magát a bőrében. Az előbbi esetben egy kis akaraterővel, több odafigyeléssel, mozgással csodákat érhetünk el.

SPEEDFIT

Fitnesz és Szolárium Stúdió

Győr – Dunacenter

06/96 528-448

https://www.speed-fit.hu

 Forrás:www.gourmandnet.hu