Kontrolláljuk sófogyasztásunk

Az egész világon néhány kivételtől eltekintve az átlagos sófogyasztás napi 12-20 g, ami 4,8-8 g nátriumnak felel meg. Magyarországon a sófogyasztás 7,5 g nátriumbevitelre tehető, ami közel négyszerese az OÉTI által ajánlott 2000 mg/nap értéknek.

A nátrium étkezés útján kerül az emberi szervezetbe. Fő forrása a konyhasó (NaCl), melynek 40%-át teszi ki. A nátrium több úton választódik ki és tűnik el a szervezetből: vizeletben, az izzadásban és a székletben. Ezekből a vizeletben való kiválasztódás a legjelentősebb.

Az átlagos és egészséges felnőtt szervezetben kb. 100 g nátrium található, ennek 55%-a a sejtek körüli folyadékban, 40%-a a csontokban és 5%-a a sejten belüli folyadékban.

• sav-lúg egyensúly,
• izomösszehúzódás mechanizmusa,
• különös tekintettel a szívre,
• idegrendszer működése,
• a szervezetben lévő folyadék tömege (ez az egyik meghatározója a vérnyomásnak), és a szervezet legfőbb elektrolitja.

A nátrium szerepe a szívelégtelenségben

 

Tudományos kísérletek igazolják, hogy a túlzott sófogyasztás által befolyásolt betegségek esetében, így a diagnosztizált hipertónia kezelésének első 3-6 hónapjában is nem a gyógyszeres kezelés a célravezető, hanem a sófogyasztás relatív korlátozása. Általánosságban ez a módszer a lakosság teljes spektrumában 10,2 %-kal csökkenti a szívelégtelenség rizikóját.

Az elsődleges hipertónia (az esetek 90 %-át képezi) patogéniája nem írható egyetlen tényező számlájára, jelenleg inkább több olyan tényezőt ismerünk, mely rizikófaktorként van nyilvántartva. A rizikófaktor tényezői:

• az öröklődés,
• az idegrendszert szabályozó mechanizmus,
• az egyéni szokások: zsír- és alkoholfogyasztás,
• az étrend, amiben a sófogyasztás a legjelentősebb.

Gyorsítja a magas vérnyomás kialakulását. Szerepe van az érbetegségek létrejöttében, következésképpen a szívbetegségek és az agyi érbetegségek megjelenésében. Rontja a hypertóniás ér és szívbetegségek kezelésének hatékonyságát. Kedvezőtlenül hat a vese működésére. Befolyásolja az emésztőrendszeri betegségek kialakulását, az anyagcserét, a szervezet hormonális működését.

A fenti káros hatások jelentősen csökkenthetők a táplálkozási szokások változásával, ezen belül a sófogyasztás szabályozásával. Tápanyagaink döntő többsége jelentős mennyiségű sót tartalmaz, pl.: készételek, konzervek, saját készítésű ételek. Az asztalon mindig jelenlévő konyhasó adagolása problémás, az így bevitt sómennyiség nem szabályozható pontosan.

Ne sózzunk az étel megkóstolása előtt. Főzéskor a lehető legkevesebb mennyiségű sót használjuk. Csak forrás után sózzuk meg a vizet. Ne sózzuk meg a húst megpuhulás előtt. Ne vegyük igénybe a család táplálkozásához jelentős mértékben palackozott és konzervált ételeket, gondoljunk rá, hogy a füstölt hús, szalonna nagy mennyiségű sót tartalmaz.

SPEEDFIT-Fitnesz Mindenkinek!