Már biztos mindenki hallott arról a bizonyos kortizol nevű hormonról… de most nézzük meg közelebbről, hogy milyen hatásai is van az edzésnek a kortizolszintünkre.
Az aktív mozgás minden esetben bizony stresszhelyzetet jelent a szervezetünk számára. Egészen hasonlót ahhoz, mint amit réges-régen őseinknek a kardfogú tigris felbukkanása jelentett: kiváltja a „harcolj vagy menekülj” reakciót a szervezetünkben, melyben főszerep jut természetesen a hormonoknak.
Emelik a vérnyomást, szabályozzák az anyagcsere-folyamatokat (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mozgósítják az energiatartalékainkat), fokozzák az izom-összehúzódást, befolyásolják az inzulin működését (a cukor szintjének szabályozását a vérkeringésben), valamint megdobják a tüdő teljesítményét
A kortizol valójában egy szteroidhormon, úgynevezett stresszhormon.
Mikor a szervezetünk 45-50 perce intenzív igénybevételnek van kitéve, a mellékvese mintegy stressz-reakcióként kortizolt kezd termelni a koleszterinből. Ez azért sem túl szerencsés, mert minden lehetséges fellelhető energiát mozgósítani akar, így munkába kezd. Beindul a zsírbontás, és sajnos az izombontás is.
Edzés hatására leesik az ember vércukor szintje, ami koncentrációs zavart okozhat és fokozott ingerlékenységet. Sőt, rosszabb esetben akár eszméletvesztéshez is vezethet. Pont amiatt, mert igyekszik a szervezet mindenből energiát nyerni, hogy feltornázza a vércukor szintet, és helyre állítsa a rendet.
A közepes intenzitású aerob sportok (mint például a kocogás) csökkentik is a kortizolszintet. A kortizol sokkal erőteljesebben termelődik olyan nagy igénybevételt jelentő anaerob edzések esetén, mint például a sprintelés vagy a maraton véghajrája. Ez is jól mutatja, mennyire meghatározó a teljesítmény szempontjából az edzésintenzitás és – gyakoriság finomhangolása.
Habár a kortizol akár izombontás árán is energiát állít elő, mégis szükség van rá, mert szabályozza az inzulin szintet, gyulladáscsökkentőként hat, kitolja a fájdalomküszöböt, és gyors energia löketet ad!
A hobbisportolók egy jelentős része hajlamos a túledzésre, regenerációs napok nélkül pedig a fenntartott kortizolszint épp ellentétes hatást fejthet ki:
Súlygyarapodás, a fizikai terhelhetőség csökkenése, izomfehérjék leépülése lehet a túlzásba vitt edzések ára.
Vigyázzunk, mert nem éri meg órákra kitolni az edzés intervallumot, mert áteshetünk vele a ló túloldalára: a csontsűrűség- és az izomtömeg csökken, a vércukor szint ingadozni fog, a pajzsmirigyműködés alább hagy, és mentálisan is kimerülünk.
Másfél óra alatt minden arra a napra tervezett izomcsoportra belefér a megfelelő számú gyakorlat kapkodás nélkül, elegendő pihenőidőkkel.
Jó edzést kívánok!
Írta:
Szabó Judit
személyi edző
(Forrás: edzobarat.blog.hu, www.divany.hu)
Értesülj elsők között legfrissebb híreinkről
és legjobb ajánlatainkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
A jövőben bármikor leiratkozhatsz hírlevelünkről, ha rákattintasz a leiratkozás linkre a tőlünk kapott e-mailekben, vagy lépj kapcsolatba velünk a info@speed-fit.hu címen.