Lazítás, nyújtás – stretching

Aki gyakran végez aerob testmozgást vagy izomerősítést, annak szüksége van arra, hogy rendszeresen csináljon izom lazító, nyújtó gyakorlatokat. Ezen cikk nekik kíván elméleti segítséget és praktikus információkat nyújtani.

A) Izom lazítás, nyújtás elmélete

Mielőtt belevágnánk a konkrét nyújtó gyakorlatok bemutatásába, érdemes a nyújtás elméletével is megismerkednünk. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az izmok mozgását az izületek lazasága is befolyásolja. A kórosan merev izületet izomlazítással nem tudjuk teljes mértékben helyrehozni, de a lazább izomzat azért önmagában is javítja testünk mozgásképességét.

 1. Az izmok lazításának szükségessége

A lazító, nyújtó gyakorlatok rendszeres végzésének a következő hasznos következményei lesznek:

• Mozgásminőség javulása: A lazább, nyújtottabb izomzat nagyobb mozgástartományt biztosít az izületeknek, így sokrétűbb, összetettebb, koordináltabb lesz mozgásunk.
• Gyors regenerálódás: A lazább izomzatban a vér- és egyéb tápanyag keringés hatékonyabb lesz, ami hozzájárul a mozgás során megterhelt izomzat hatékonyabb pihenéséhez, gyorsabb regenerálódásához, az izomláz elmúlásához, valamint a későbbi terhelésekhez való jobb alkalmazkodáshoz.
• Sérülések megelőzése: A lazább izomzat kevésbé van kitéve hózódásoknak, ficamoknak és egyéb sérüléseknek. A túlterhelésből adódó izomfájdalmak is gyorsabban elmúlnak.
• Izomnövekedés segítése: Az izomzat (és vele az izom-hüvely) nyújtása lehetőséget ad az izomrostoknak a regenerálódás során a megvastagodásra, megerősödésre.

2. Az izmok nyújtásának leghatékonyabb módja

Biztosan sokan hallottatok már az aktív és a passzív nyújtás előnyeiről, hátrányairól. Amit én ajánlok nektek, az a gyógytornászok által a spasztikus (görcsös izomzatú) betegeknél alkalmazott Proprioceptív Neuromuszkuláris Facilitáció (PNF) technikájának torna és jóga elemekkel továbbfejlesztett változata.  A módszer lényege a következő felismeréseken alapul:

• Az izom védekezik a nyújtása ellen, hogy elkerülje a sérülést.
• A megnyúlást az izmokban lévő receptorok érzékelik, és görcsbe rántják az izmot.
• Kevésbé érzékelik a “veszélyt” a receptorok, ha a magas izomtónust akaratlagosan csökkentjük, relaxálunk.
• Még kevésbé működnek a védekező receptorok, ha az antagonista izom (pl. a tricepsz esetében a bicepsz) működik, tehát a bicepsz megfeszítésével aktívan nyújtjuk a tricepszet.
• Aktív nyújtás után a receptorok gyakorlatilag teljesen kikapcsolnak, ezért az izom már nagymértékű passzív nyújtást is elvisel fájdalom nélkül.

Ezen tények figyelembe vételével az adott izom nyújtása akkor lehet a leghatékonyabb, ha a következő 4 fázis követi egymást:

1. 1. Izometriás feszítés: A nyújtandó izmot (pl. tricepsz) akadály ellenében megfeszítjük néhány másodpercre, bicepszünkkel és másik karunkkal nem engedjük, hogy könyökünk kinyúljon.
   2. Relaxáció: Az izmot (tricepsz) akaratlagosan ellazítjuk néhány másodpercre. Annál könnyebb lesz a lazítás, minél erőteljesebb volt a feszítés.
   3. Aktív (antagonista) nyújtás: Az antagonista izmot (bicepsz) megfeszítjük (karunkat behajlítjuk), és ezzel a nyújtandó izmot (tricepsz) megnyújtjuk.
   4. Passzív nyújtás: Másik karunkkal a nyújtás alatt lévő karunkat még összébb nyomjuk, hogy tricepszünk a lehető legjobban megnyúljon. Ezen fázisban a feszes bicepszünket is fokozatosan ellazítjuk.

3. Izomcsoportok nyújtásának sorrendje

Az izmok nyújtása során a nagyobb izomcsoportoktól haladunk a kisebbek felé, valamint “belülről-kifelé”, azaz először a törzs, a gerinc izmait lazítjuk, aztán az alsó végtagok, végül a felső végtagok lazítása javasolható.

SPEEDFIT-Fitnesz Mindenkinek!

forras: http://testformazas.blog.hu/