Mekkora legyen valójában a nyugalmi pulzusod?

Cikkünkből megtudhatod hogy a tiéd túl magas, túl alacsony, vagy esetleg az egészséges tartományban található.

A különböző fitnesz órák korában bármikor könnyen megtudhatjuk éppen mennyi a pulzusunk. Időnként az órák kijelzőjén, amikor éppen ülsz vagy fekszel, a szemed elé tárul ez a szám. A szám kissé változik időről időre, és nem vagy biztos benne, mit jelent ez. Vajon mi számít normális nyugalmi pulzusnak?

A nyugalmi pulzusod az a szám, amennyiszer a szíved percenként megdobban, amikor a tested “pihenő” állapotban van – tehát ülsz vagy fekszel, és az utóbbi pár percben nem végeztél túl sok fizikai tevékenységet. Ez látszólag egy alapvető mutató az orvosi és edzésadatbázisban, de a nyugalmi pulzusunk talán az egyik legkönnyebben hozzáférhető mutatója az általános egészségünknek. Szerencsére rendkívül könnyen mérhető, még okosóra nélkül is.

Ez észszerűnek tűnik, tekintettel arra, hogy minden más szervünk a szív által pumpált vérre támaszkodik. A vérben szállított oxigén nélkül egyik másik szervünk sem tudna működni.

Mi a normális nyugalmi pulzus?

A normális nyugalmi pulzus 60 és 100 között van percenként.

Fontos, hogy ezen a szinten legyen, mert ezzel csökkenti a szívizom terhelését. Ez azt jelenti, hogy nem kell annyira keményen dolgoznia, mint ha kívül lenne ezen a zónán.

Képzeld el a szívedet egy autóként, és a vér oxigéntartalmát a benzinként. Minél gyorsabban mész, annál több benzint használsz el [azaz annál több vért kell kipumpálni]. Több benzin több munkát jelent a szív számára, ami állandó túlhajtásba hozhatja.

Mit tekintünk lassú vagy gyors szívverésnek?

Gyors nyugalmi pulzusszám

Azon pulzusszám, amely átlagosan meghaladja a 100-at percenként, tachikardiának nevezhető. Magas pulzusszámot érhetsz el olyan dolgok miatt, mint a láz, a vérszegénység, a kiszáradás vagy a fizikai vagy érzelmi stressz, amelyek serkentik a harc-vagy-menekülés hormon, az adrenalin felszabadulását.

Az adrenalin olyan, mint az olaj a tűzre a pulzusszám szempontjából. Ez súlyosabb problémákhoz is vezethet – a szédüléstől kezdve súlyosabb problémákig, mint a vérrögök, amelyek agyvérzést okozhatnak, vagy végül szívelégtelenséget.

Néhány kutatás szerint azoknál az embereknél, akiknek nyugalmi pulzusszáma öt év alatt átlagosan 84 ütés per perc vagy annál magasabb volt, 55 százalékkal nagyobb volt az esélye a szívbetegség miatti halálra, mint azoknál, akiknél alacsonyabb volt a nyugalmi pulzusszám.

Lassú nyugalmi pulzusszám

Másrészről, ha a nyugalmi pulzusszámod percenként kevesebb, mint 60, akkor bradikardiáról beszélünk, ami nem megfelelő véráramlást okozhat az agyban.

A rendellenesen alacsony pulzusszám tüneteket okozhat, mint például fáradtság érzése, szédülés, ájulás és akár eszméletvesztés is bekövetkezhet.

Vannak olyan állapotok, mint például a pajzsmirigy betegség, amelyek befolyásolhatják, hogy milyen gyorsan ver a szíved. Azoknak az embereknek, akiknél túlműködik a pajzsmirigy, vagyis hipertireózis van, a túlzott pajzsmirigyhormon szint emelheti a szívverést. Ellentétesen, azok az emberek, akiknél alulműködő a pajzsmirigy, vagyis hipotireózis van, lassabb pulzusszámot mutathatnak.

Néhány gyógyszer is befolyásolhatja a szívverést. Például az ingerlőszerek, mint a pszeudoefedrin, amely gyakori összetevő az orrdugulás enyhítőkben, emelhetik azt. A béta-blokkolók, melyek magas vérnyomás és túlműködő pajzsmirigy esetén is használtak, szintén befolyásolhatják a szívverést, és alacsonyabb értékeket mutathatnak ki. A szív vezetési rendszerének elektromos rendellenességei is csökkenthetik a nyugalmi szívverésed.

Egy alacsony nyugalmi pulzusszám nem mindig rossz dolog. Az állóképességi sportolók, például biciklisták vagy futók pulzusszáma akár 40 ütés per perc alá is csökkenhet. Ez azért van, mert képesek fenntartani alapvető anyagcserés igényeiket anélkül, hogy szükség lenne a szívnek arra, hogy annyit pumpáljon, mint egy átlagos személynél. A szív megtanulja hatékonyabban pumpálni a vért, amikor edzünk, ezért javasoljuk a kardiovaszkuláris edzést.

Anélkül, hogy túlzásba vinnéd, az egyik legjobb dolog, amit tehetsz az egészséges nyugalmi pulzusszám fenntartásáért, az a rendszeres mozgás. Hetente érdemes összesen 150 perc kardió és súlyzós edzést beépítened a napirendedbe.

Hogyan tudhatod meg a nyugalmi pulzusszámod?

A fitnesz és okosórák meglepően pontosak lehetnek a nyugalmi pulzusszám meghatározásában, azonban nem feltétlenül kell a technológiára támaszkodnod az eredmények eléréséhez.

A legjobb módja a nyugalmi pulzusszám meghatározásának az, hogy megtanuljuk megmérni a pulzust. Ezt a csuklón vagy a nyakon teheted meg.

Így csináld: Helyezd a mutató és a harmadik újjadat a nyakad oldalára, a légcsöved mellett. Ha a csuklón szeretnéd ellenőrizni, helyezd két ujjadat a csont és az ín közé, keresd a radiális artériát, amely a csukló hüvelykujj felőli oldalán található.

Miután megtaláltad a pulzust, számold meg, hány ütést érzel 15 másodperc alatt, majd szorozd meg ezt a számot 4-gyel, hogy kiszámold a percenkénti dobbanásaid számát.

Bár a szívverésed változhat időről-időre, fontos, hogy fenntartsd az egészséges alapütemet. Amint megtudod, hogy mi a normális számodra, figyelj rá. Ha változásokat észlelsz a szívverésedben, érdemes konzultálni az orvosoddal, különösen, ha rendszeresen észleled, hogy a nyugalmi pulzusszámod jelentősen és állandóan a szokásos alá csökken, vagy gyakran tapasztalsz megmagyarázhatatlanul gyors szívverést.

Ha rendszeresen sportolsz, de észreveszed, hogy a szokásos gyakorlatok nagyobb erőfeszítést igényelnek, vagy ha légszomjat érzel, vagy fáradtabb vagy a szokásosnál edzés közben, érdemes orvoshoz fordulni.

Aki aggódik a szívverése lehetséges problémáival kapcsolatban, keresse fel az orvosát. Egy gyors szívverés általában szívdobogás vagy szívritmuszavar érzéseként jelentkezik, általános rossz közérzetet okozva. A lassú szívverés nem okoz mellkasi tüneteket, hanem inkább gyengeséget és szédülést okoz. Szélsőséges esetben alacsony szívverés szédüléshez vagy majdnem elájuláshoz vezethet. Ha észlelsz bármilyen ilyen változást, fordulj orvoshoz és vizsgáltasd ki magad.

Milyen tényezők befolyásolják a nyugalmi pulzusszámot?

Edzettségi szint

Minél edzetebb vagy, annál jobban edzett a szíved is. Azok, akik jó kardiovaszkuláris formában vannak, megtanítják a szívüket arra, hogy hatékonyabban működjön edzés közben. Ennek eredményeként a szív megtanulja erősebben pumpálni a vért, így lassíthatja a pulzusszámot.

Testméret

Az elhízás esetén a szívednek jobban kell dolgoznia, hogy az összes területre megfelelő véráramlást biztosítson. Ezért az elhízás növelheti a nyugalmi pulzusszámot. A magasságod is szerepet játszhat – a magasabb emberek általában alacsonyabb nyugalmi pulzusszámmal rendelkeznek, mint az alacsonyabbak.

Testi/lelki állapot

Attól függően, hogy hol vagy és milyen testhelyzetben vagy, változhat a nyugalmi pulzusszámod. Ha ülsz, kissé gyorsabban fog dobogni a szíved, mint ha feküdnél. Amikor függőleges helyzetben vagy, a testednek küzdenie kell a gravitációs erővel, hogy a vért az agyadhoz juttassa. Ezt úgy oldja meg, hogy növeli a szívverésedet, akkor is, ha nem mozogsz. Az külső hőmérséklet is befolyásolja a szívverésedet – minél melegebb van kint, annál magasabb lehet a tested hőmérséklete. Amikor a testhőmérsékletünk emelkedik, a szívünk gyorsabban kezd dobogni.

A szívverésed szintén függ a lelkiállapotodtól. Az érzelmek nagy szerepet játszanak a nyugalmi pulzusszámodban. Ha különösen szorongsz vagy fel vagy háborodva, a szívverésed tükrözheti ezeket az érzéseket.

Mivel a nyugalmi pulzusszám egyéni és normális tartományt jelent, nem egyetlen számot, érdemes megismerni a sajátodat, hogy ellenőriztesd, ha szokatlanul változik.