Pörgesse fel immunrendszerét!

Az immunrendszer működésére ható dolgok közt van néhány, amely nem befolyásolható. Ilyen például a kor, a nem és a genetikai adottságok, illetve a legmeghatározóbb, hogy a szervezetünk korábban találkozott-e már egy kórokozóval. Akad azonban néhány olyan faktor is, amelyen keresztül mi magunk is befolyásolhatjuk a szervezet védekező rendszerének működését – és most elsősorban nem az immunerősítőként árult táplálékkiegészítők hadára kell gondolni.

Sőt az immunrendszer felpörgetése nem is lehet általános cél, hiszen több olyan kórkép is van, amely a védekező rendszer túlzott reakciója miatt alakul ki. Ilyenek többek között az autoimmun betegségek (a sclerosis multiplex, az 1-es típusú cukorbetegség vagy egyes gyulladásos bélbetegségek), amikor az immunrendszer a saját sejtjei ellen fordul. Ugyancsak káros, amikor az immunrendszer idegen, de ártalmatlan molekulák (például pollenek vagy egyes ételmolekulák) ellen fordul. Ilyenkor többek között asztma, ekcéma vagy légúti, illetve táplálékallergiák alakulhatnak ki.

Ezeket a szélsőséges eseteket leszámítva azonban van arra is lehetőség, hogy az immunrendszer működését az optimális irányba toljuk el. A New Scientist brit ismeretterjesztő magazin összegyűjtötte a tudományosan is igazolt módszereket.

Ami biztosan hat: a cink, a C-vitamin és az echinacea

Számos immunrendszert erősítő készítmény található a boltokban, kevésbé ismert azonban, hogy ezek hatásossága nem erős bizonyítékokon alapul, a többséget csak laboratóriumi sejttenyészeteken tesztelték. Többezres emberi mintán végzett, véletlen besorolásos, placebokontrollos, kettős vak vizsgálatok a termékek többségének hatásosságát nem támasztják alá.

Az eddigi legerősebb bizonyítékok a cink kedvező hatásáról születtek. Ezek szerint a cink segít a nátha megelőzésében, és ha a beteg az első tünetek megjelenését követő 24 órán belül kezdi el szedni, le is rövidítheti a betegséget. A kutatások szerint a cink lassítja a náthavírusok elszaporodását, valamint megakadályozza, hogy bekerüljenek a légutakat bélelő sejtekbe.

A Jolly Jokernek tartott C-vitamin viszont nem véd meg a meghűléstől, de a tüneteket enyhíti. Ugyancsak vannak hiteles bizonyítékok az echinacea (bíbor kasvirág) hatásosságát illetően is, de ez szintén csak a betegség lefolyását enyhíti, megelőzésre nem alkalmas.

Lerágott csont, hogy az immunrendszert a leginkább bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással lehet megtámogatni. Kevésbé ismert azonban, hogy nemcsak a bennük lévő vitaminok, ásványi anyagok miatt egészségesek, hanem az úgynevezett fitokemikáliák miatt is. Ezek olyan bioaktív vegyületek, amelyek az adott zöldségben-gyümölcsben speciális védő hatást fejtenek ki. E védővegyületek előnyös hatásait az emberi szervezetre most kezdik feltárni a kutatók.

Az immunrendszer szempontjából nemcsak az elfogyasztott étel minősége, hanem mennyisége is lényeges. Aki elhízott, sokkal fogékonyabb a fertőzésekre, többek között a légzőszervi, a bőr- és a húgyúti fertőzésekre. A túlsúly egyrészt megnehezíti a légzést, amely már önmagában sebezhetőbbé tesz a náthavírusokkal szemben, másrészt a pluszzsírszövet az immunrendszer működését károsan befolyásoló kémiai anyagokat is kibocsát. A jojóeffektus, azaz a hirtelen hízás, majd drasztikus fogyás váltakozása szintén csökkenti az immunsejtek működésének hatékonyságát.

A jó baktériumok támogatása pre- és probiotikumokkal

Az átlagember bélcsatornájában közel ezerféle baktériumtörzs él. Ezek többsége hasznos baktérium, amelyek egyrészt segítenek megemészteni az ételt, másrészt fontos szerepet játszanak a természetes immunválasz hatékonyságában stressz esetén.

Mindezek tudatában nem meglepő, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása utat nyit a fertőzéseknek. Ezért ilyen esetben – például hasmenés vagy a kórokozó és hasznos baktériumokat egyaránt elpusztító antibiotikumkúra esetén – a bélrendszer hasznos baktériumainak mennyiségét növelni kell, például probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek (leginkább joghurtok) fogyasztásával. Kutatások szerint például a Clostiridum difficile baktériummal összefüggő hasmenés probiotikumokkal megszüntethető.

De hasznosak a prebiotikumok is, amelyek a már a bélflórában élő hasznos baktériumok tápanyagai. Egy kórházi vizsgálat szerint a prebiotikumot szedők közül kevesebben kapták el a már említett C. difficile baktérium okozta fertőzést. A fertőzés gyakori olyan kórházi betegeknél, akik több antibiotikumkúrán is átestek.

Már néhány mély lélegzet csökkenti a stresszt

A stressz is gyengíti az immunrendszert, és nem csak futólag. Az orvostudomány viszonylag új területe a pszichoneuroimmunológia, amely a lélek, az idegrendszer és az immunrendszer kölcsönhatásait vizsgálja. Egy kutatás az oltás utáni immunválaszt vizsgálta tartós stresszben, illetve stresszmentesen élőknél. Kiderült többek között, hogy azoknál, akik Alzheimer-betegségben szenvedő rokont ápoltak, gyengébb volt az oltást követő immunválasz, valamint lassabban gyógyultak a sebeik, és gyakrabban volt torokgyulladásuk is. A jelenség hátterében a stresszhormonok, a kortizol és a noradrenalin áll, amelyek az immunsejtek receptoraihoz kötődve akadályozzák azok válaszképességét, és ezáltal fogékonyabbá tesznek a fertőzésekre.

Létezik azonban pozitív stressz is: a kutatások szerint a stresszhormonok kis mennyiségben megemelik a vérben lévő immunsejtek számát. Ettől azonban még senki ne csináljon stresszt az életében, az immunrendszer szempontjából ugyanis az a legelőnyösebb, ha az ember fitt, aktív, optimista, és képes humorral kezelni a nehéz helyzeteket. A legfontosabb pedig a barátság, a magány ugyanis szintén gyengíti az immunrendszert. Nem meglepő, hogy a nők, akiknek általában több ismerősük, barátjuk van, könnyebben beszélnek a gondjaikról, hatékonyabban küzdenek meg a stresszel, a gyásszal, mint a férfiak – írja a New Scientist.

8 óra 20 perc alvás

Már néhány nap alváshiány is megnöveli egy vírus- vagy baktériumfertőzés kockázatát. Egy kutatásban 153 egészséges felnőttel lélegeztettek be náthavírust. Azok, akik 7 óránál kevesebbet aludtak, csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg, mint a csoport többi tagja.

Éppen ezért mielőtt valaki oltást adat be magának, figyeljen rá, hogy kellőképpen kipihent legyen – mondja Mark Opp, az amerikai Washington Egyetem neurobiológusa. A tudós mindenkinek napi 8 óra 20 perc alvást ajánl. Ez soknak hangozhat elsőre, de úgy véli, ha valaki kizárólag a belső ritmusára hagyatkozik, észreveheti, hogy a szervezete ennyi alvást kíván. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy amikor egészséges embereket hagytak addig aludni, ameddig jólesett nekik, az alvás hossza fokozatosan növekedett, egészen addig, amíg be nem állt 8 óra 20 percre.

A mennyiség mellett az alvás minősége is számít. A legpihentetőbb az alvás a hűvös, sötét és csendes helyiségben. Sokan élnek zajos környezetben, például vasútvonal közelében. Bár a többség állítja, hogy hozzászokott a zajhoz, nem zavarja az alvását, de a kísérletek szerint, amelyekben elektródákat szereltek fel vasútvonal közelében élők fejére alvás közben, azt találták, hogy az agy aktivitása minden egyes vonat elrobogásakor megváltozott, azaz az alvás minősége zavart szenvedett.

A napfény is serkenti az immunműködést

Ma már egyértelműen igazolt, hogy egyes autoimmun betegségek kialakulása – például az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegségek, a sclerosis multiplex vagy a rheumatoid artrithis – összefügg a szervezet D-vitamin-szintjével. Bár a tejtermékek, a tojás és a halak tartalmaznak bizonyos mennyiségű D-vitamint, a vitamin elsősorban a bőrben képződik napsugárzás hatására. A statisztikák szerint azokban az országokban, ahol kevesebb a napfény, az autoimmun betegségek aránya magasabb.

A D-vitamin egyes kutatások szerint bizonyos ráktípusok megelőzésében is segít, többek között a mell-, a prosztata- és a vastagbélrák kockázatát csökkenti. De a napfény más úton is hat az immunrendszerre. A melatonin – az a hormon, amelyet a fény és a sötétség változására reagáló tobozmirigy termel – serkenti egyes immunsejtek működését.

A mozgás megduplázhatja az immunsejtek számát

Már viszonylag kevés mozgás is átmeneti lökést ad az immunrendszernek. Egy kutatásban 500 felnőttet követtek 12 héten keresztül, és azt találták, hogy azok, akik fizikailag a legaktívabbak voltak – hetente legalább ötször mozogtak -, csak fele annyit betegeskedtek nátha vagy mandulagyulladás miatt, mint a kevesebbet mozgók.

A jelenség hátterében az áll, hogy amikor a szív erőteljesebben kezd pumpálni, az érfalra kitapadt immunsejtek is bekerülnek a keringésbe. Az immunsejtek mennyisége mozgás hatására akár meg is duplázódhat. De a stresszhez hasonlóan a mozgásból is megárt a sok. Egy kísérletben azok, akik 11 vagy annál több órát edzettek egy héten, nagyobb eséllyel lettek náthásak, mint azok, akik heti 3-6 órát mozogtak csak.

Időskorban fontosabbak az oltások

Mint a szervek többsége, az immunrendszer is gyengül a korral. Az öregedés nem állítható meg, de az oltások segíthetnek a megfelelő védelmi rendszer fenntartásában.

A jövőben pedig talán egyéb módszerek is lehetővé válnak az immunrendszer szinten tartására: például a csecsemőmirigy újraaktiválása. A szegycsont alatt elhelyezkedő mirigy fontos szerepet játszik az immunsejtek egyik típusa, a T-sejtek érésében, a kamaszkor végével azonban elzsírosodik, működése leáll. AIDS-betegekkel végzett kísérletek azonban azt mutatták, hogy hormonális injekciókkal a mirigy újra működésbe hozható – olvasható a New Scientist összeállításában

Forrás: www.origo.hu