Stagnálsz? Ezt tedd! 1.rész

Robert Kennedy testépítő- szakíró „Több izmot!” című könyvében olvasható, hogy az edzőtermi tréningeket végző emberek közel 90%-a éppen azon a ponton van, melyről nem tud továbblépni.

Az elsőre talán túlzó adatnak bizonyosan van igazságalapja, elég csak belegondolni a következőkbe: Amikor a tested először teszed ki   egy új terhelésnek (edzésnek), akkor szervezeted többek közt az izmaid, valamint kondicionális és koordinációs képességeid fejlesztésével „fogja magát felkészíteni” a következő tréningre (bizonyos értelemben stresszhelyzetre). Ez így megy egy relatíve rövid ideig, utána új sokkokat, új eljárásokat és edzésrutint kell alkalmaznod ahhoz, hogy fejlődésed folyamatos, vagy legalábbis közel folyamatos legyen.

Nyilvánvalóan értelmetlen lenne állandó fejlődést várnod a testedtől, hiszen a holtpontoknak is megvan a maguk szerepe. Miért?  A szervezeted ilyenkor veszi számba mindazt, „amije van”, s felépíti azt a bázist, amelyből kiindulva eljuthat a következő fejlettségi szintre. Fontos tudatosítanod ugyanakkor, hogy a stagnálásnak egyrészről nem szabad(na) túlságosan gyakran megjelennie, másrészről nem szabad(na) túlságosan hosszú ideig tartania…

Ennyit elöljáróban, ezek után nézzük meg, mit/miket kell megfontolnod önmagad túllépésének érdekében.

1. Figyelj oda! Most!

A legfontosabb tanács, melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni, a „most edzek, és mással nem foglalkozom” elvének következetes betartása. Ha gyakorlatvégzés közben telefonálgatsz, eszmecserézel a többiekkel, mi több, életed nagy problémáját éppen tréning közben szeretnéd megoldani, nyugodtan búcsút mondhatsz kitűzött céljaid elérésének. Ne érts félre!  Mindez nem azt jelenti, hogy az edzőterem nem alkalmas emberi kapcsolatok kialakítására, vagy ott nem érezheted jól magad, mindössze arról van szó, hogy   összegyűjtött tudati energiád (ez a valódi figyelem) döntő többségét önmagadnak ajándékozd, s ne pazarold feleslegesen!

Írta: Bögi Viktor