Stressz és elhízás – Hizlal a stressz?

Ha felmérést készítenénk, ki mit ért stressz alatt, s kinek milyen helyzetek "stresszesek", akkor nagyon valószínű, hogy egymásnak akár teljesen eltérő válaszokat is kapnánk. Ennek oka, hogy a stressz egy szubjektív mérce, ami teljesen az egyén fizikai és lelki tűrőképességétől függ.

Általánosan mondhatjuk, hogy a stressz "fizikai, mentális vagy érzelmi feszültség vagy terhelés". Egyénileg változik, kinél milyen helyzetek váltják ki ezt a feszültséget, azonban a stressz fiziológiai (testben végbemenő) hatása már mindenkire nézve hasonló.

Noha egy erősebb stressz közvetlen hatása átmeneti étvágytalanság, a huzamosabb ideig fennálló stresszes állapot már növeli az étvágyat és hozzájárul a súlygyarapodáshoz.

Ennek magyarázata: Testünk működését az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek rendszere szabályozzák. (A két rendszert együttesen neuroendokrin rendszernek hívjuk.) Amikor szervezetünk úgy érzi, veszély közeleg, a neuroendokrin rendszer számos hormont aktivál, hogy meg tudjunk birkózni a közelgő fenyegetéssel. Ez a működési elv az evolúciós vonal mentén nagyon régre nyúlik vissza, amikor is őseinknek nap mint nap a legkülönfélébb veszélyekkel (stressz helyzetekkel) kellett szembenézniük. S noha manapság inkább a kifizetetlen számlák, a veszekedések vagy egyéb félelmek, mintsem a kardfogú tigrisek a stressz kiváltói, a szervezetben végbemenő reakciók ugyanazok.

Stressz hatására a szervezet hormonokat választ ki, hogy ezzel elegendő energiát biztosítson a helyzet kezeléséhez. Ilyen hormon például az adrenalin is, ami azonnali energiát termel. Különböző feladatokkal egyéb hormonok is aktiválódnak.

Az egyik hormonnak (kortizol) például az a feladata, hogy a vészhelyzet elmúltával töltse fel a szervezet energiatartalékait. Ezért megnöveli az étvágyat, így jelezvén, hogy többet kellene ennünk.

Míg ez a rendszer a fizikai vészhelyzetek kezeléséhez tökéletes, és a meneküléshez, harchoz valóban biztosította a többlet energiát, a mai stressz helyzetekkel szemben (melyek leginkább nem fizikai kihívások) már nem állja meg a helyét.

Fizikai erőkifejtés hiányában ma leginkább csak több kalóriafogyasztással reagálunk a stressz helyzetekre. Evéssel csökkentjük a stressz hatását, s anélkül, hogy energiatartalékainkat felhasználtuk volna, újból és újból "feltöltjük" azokat.

Számos olyan dolgot fel lehetne itt sorolni, melyek segítenek a stressz csökkentésében, illetve jobb kezelésében. Ez a skála igen széles, s a zenehallgatástól kezdve a mentális technikákig bármit felölelhet.

Első lépésként fontos, hogy csökkentsük a stressz szervezetünkre kifejtő negatív hatását! És persze mindezt egészségesen (gyógyszerek nélkül!), természetes anyagokkal, összhangban a szervezetünk alapműködésével!

A lentebb felsorolt vitaminok, ásványi anyagok és aminosavak kezelik a testi reakciókat, szedésükkel elkerülhető a stressz okozta fizikai és érzelmi feszültség!

A B vitaminok segítik az anyagcsere és az idegrendszer egészséges működését, csökkentik a stressz hatását és megelőzik az túlzott éhségérzet kialakulását. Vagyis, ha B vitaminokat szedünk, stressz hatására sem fogunk többet enni a kelleténél.

Az aminosavak, melyek a fehérjemolekulák építőkövei, kiemelt szerepet játszanak a hormonok megfelelő szabályozásában. Vagyis, az aminosavak segítenek a megfelelő hormonális egyensúly fenntartásában, melynek következtében elkerülhetőek a stressz által okozott érzelmi hullámvölgyek, így nem a nassolásban vagy a túlzott evésben keressük majd a "megnyugvást".

És itt van még a csodavitaminként ismert C vitamin, ami szintén hozzájárul a nassolás csökkentéséhez, valamint minden más vitamin és ásványi anyag hatékonyabb felszívódásához.

A fenti vitaminok, ásványi anyagok és aminosavak – az étrend kiegészítéseként – óriási segítséget tudnak nyújtani egy stresszmentesebb, kiegyensúlyozottabb életvitelhez.

 forras:http://www.fogyas.info/stressz-es-fogyas_stressz-hizlalo-hatasanak-csokkentese_stressz-ellen.php