SUPERMEN avagy szuperférfiak?

A sejt teljes öröklődési állománya a genom, mely a sejtosztódás során kromoszómákká szerveződik.

A kromoszómák fő alkotórésze a DNS, emellett tartalmaznak histoproteineket, kisebb mennyiségű RNS-t és az osztódáshoz szükséges enzimeket. Minden sejtünk 46 kromoszómát tartalmaz, kivéve az érett ivarsejteket (petesejt, spermium), azokban 23 található, így megtermékenyülés után így jön létre a normális kromoszóma számú utódsejt. A 46 kromoszómánk közül 22 pár testi kromoszóma, a nemi fejlődést 1 pár nemi kromoszóma határozza meg, ami nőknél XX, férfiak esetében XY összetételűek.

A nemi kromoszómák összetételétől függ, hogy a magzatban milyen nemi szervek fejlődnek. Y kromoszóma jelenlétében a nemileg közömbös ivarmirigyből hereszövet lesz. Az embrionális here által termelt hormon, a tesztoszteron férfi irányú fejlődést eredményez. Az izomerő edzéssel való fokozhatósága az élet folyamán jellegzetesen alakul a két nemnél eltérő módon. Férfiaknál pubertás előtt viszonylag kicsi az izomerő és jelentősen terheléssel sem fokozható. Pubertás után az izomerő megnő és terheléssel való fokozhatósága is jelentős. Az izomerő növekedése és fokozhatósága a hím nemi hormon, a tesztoszteron elválasztásának megindulásával magyarázható. Nőknél e jelenség sokkal kisebb mértékben jellemző.
A születés előtti genetikai diagnosztika lehetővé teszi olyan kromoszóma eltérések kimutatását, melyek alapvetően befolyásolják a születendő gyermek sorsát. Ha egy embriónak eggyel több 21. kromoszómája van, Down-kóros lesz, annak minden hátrányával, ha pedig eggyel kevesebb X-kromoszómája van, akkor terméketlen.
Az értelmi fogyatékosok között számottevően gyakoribbak a kromoszómaaberrációk. Két svéd kutató vizsgálta először a büntetőintézetben őrzött értelmi fogyatékosokat, 197 megvizsgált férfi közül 12-ben mutattak ki kromoszóma-rendellenességet, és közülük nyolcnak, (vagyis 3,5 százaléknak) XYY nemi kromoszómája, vagyis dupla Y-ja volt. Így a kutatócsoport vezetője, Patricia Jacobs és munkatársai 1965-ben ismertetni tudták a dupla Y-os férfiak jellegzetességeit: az agresszív bűnöző karaktert, a magas, 180 cm feletti testmagasságot és az értelmi visszamaradottságot. 1968-ban észlelték az első hazai dupla Y-os esetet, egy többszörös gyilkosnak tartott férfiban. A bűntényt a 40 éves férfi féktelen indulatok által vezérelt agresszivitással – amire a helyszíni orvos szakértői leletekből is következtetni lehet – követte el, amikor is öt személyt megölt. Személyiségének jellemzésére az alábbiakat lehet kiemelni: sokgyermekes családból származott, nem járt iskolába, mindössze egy osztályt végzett a börtöniskolában. Rendkívüli testi erejének köszönhetően kitűnő bokszoló volt. Sokat ígérő sportkarrierje agresszív magatartása miatt azonban félbeszakadt. (Körülbelül 10 évi igen eredményes bokszolás után, amikor egy mérkőzésen ellenfelét és a bírót is leütötte, a sportolástól eltiltották.) Legfeltűnőbb tulajdonságainak a nagyfokú indulati labilitást és agresszív cselekményekre való hajlamot találták. Ebből fakadóan 17 ízben büntették, először már 17 éves korában, emiatt 10 évet töltött börtönben. Rabtársaival – és gyakran az őrző személyzettel – szemben tanúsított agressziói miatt sorozatosan kapott fegyelmi büntetéseket. Elmebetegségre utaló tünetei nem voltak. Iskolázatlansága és környezeti adottságai következtében műveletlen volt, de jó értelmi képességekkel rendelkezett, így gyors felfogásúnak, valamint nagyon jó lényegmegragadó és kombinatív készségűnek bizonyult.

A későbbi vizsgálatok különösen a testmagasság fontosságát hangsúlyozták: a dupla Y-osok többsége ugyanis feltűnően magas növésű volt. Az értelmi visszamaradottságról már megoszlottak a vélemények. Bár a dupla Y-osok többségének intelligencia-kvóciense (IQ-ja) a 60-80 közötti tartományban mozgott, sok átlagos, sőt néhány átlag feletti személyt is észleltek. A nagyobb vizsgálati anyagok összegezésekor a mentális állapotuk miatt speciális intézményekben őrzött bűnözők 2-3 százalékában találtak dupla Y-kromoszómákat. Az újszülöttek 1,1-1,4 ezrelékében fordul elő dupla Y-os kromoszóma. Hazánkban ezért évente kb. 60 XYY összetételű fiú születik. A magyar férfiak között pedig mintegy ötezernek lehet ilyen típusú kromoszómaaberrációja. Számos nem bűnöző dupla Y-ost is kiszűrtek.
A felindulás, késztetés, agresszivitás és más összetevők eredetében és szabályozásában a genetikai adottságok szerepe nem elhanyagolható, mégis, meghatározónak a külső tényezők, mint a neveltetés, kulturális háttér, szegénység, frusztráció, érzelmi sérülések, kortárs: maffia- és gengszterhatások stb… tekinthetők.

Forrás: http://www.pump-flex.hu/testepites/genetika/76-supermen-avagy-szuperferfiak#axzz26KASS3Ir