Tohonya nemzet vagyunk egy felmérés szerint

A legtöbb magyar azalatt sportol, amíg eljutt otthontól a munkahelyere. A magyarok sporttól való tartózkodásának legfőbb oka az időhiány. A felmérés szerint a magyarok több mint fele nem sportol, szabadidejét inkább valami mással tölti. " Túl vannak terhelve a magyarok, rabszolga módjára dolgoznak. Sok élet játszódik le előttem, és ezekből azt látom, hogy a munka miatt nincs energiájuk. Ha a gyerekükre, a férjükre alig jut idejük, hiába lenne rá pénzük, olyan dolgokat hagynak el, amelyek kicsit is özőnek tűnnek. Ilyen a sport" – monda Wekerlei Mozgás-műhely alapítója.

A magyarok pesszimizmusa is közrejátszik abban, hogy alig sportolnak: sokan felesleges befektetésnek tartják a sportolásra fordított időt, ezért ha választani kell a külön anogl és sprot közül, a sportot mondják le előbb. A turizmusnak és a sportnak ugyanazok az ismérvei: mindkettő akkor fejlőhet, ha van szabadidő, motiváció és olyan jövedelem, amelyről az ember szabadon eldöntheti, mire szeretné költeni. A legtöbb ember a szabadidejében a második és a harmadik munkája után szalad. Annak, aki sokat dolgozik, csökken a sportolási hajlandósága, pedig aki rendszeresen sportol, annak emelkedik a szellemi teljesítménye. A magyarok ezért elsősorban az otthonuk és a munkahelyük között mozognak. Aki 20 percet biciklizik a munkájába, és 20-at vissza, már tett valamit az ülő életmód kompenzálására.

Magyarországon nincs akkora presztízse a sportnak, míg Nyugat-Európában nagy klubhagyományok vannak. A felmérések szerint a magyarok többsége nem a fitnesztermekben, hanem az utcán és otthon mozog. A férfiak megmaradtak a hagyományosabb sportoknál- ilyen a futás, a kocogás, az úszás, a kerékpározás- amelyek előnye, hogy gyorsan és egyénileg megszervezhetők. És persze továbbra is élen jár a foci: van a futball, mint sport, és van a többi.

A gondok az általános iskolában kezdődnek: testnevelés órák egyoldalúak, nem elég motiválók és túlságosan is megterhelőek, ahelyett, hogy egészségre és mozgásra nevelnék a gyerekeket. A tanulmány szerint a 15-24 év közötti magyar fiatalokon ennek hatásai meg is látszanak: a férfiak 11, a nők mindössze 6 %-a sportol rendszeresen, szemben az EU-s 19 ill. 8 %-os aránnyal.

Az EU-s felmérés szerint a 25-54 év közötti magyarok ugyanannyit gyötrik a testüket, mint EU-s kortársaik. Ilyenkor a legfontosabb a karrier, ehhez pedig elengedhetetlen a sportos, trendi megjelenés. A munkaerő eladhatóságában a megjelenés is szerepet játszik, a fizikai kondíció pedig a munkabírásról árulkodhat.  A felérés szerint az 55 évesnél idősebb férfiak, és különösen a nők sportolási szokásai rohamosan zuhanni kezdenek az uniós átlaghoz képest. A magyar lakosság több mint húsz százaláka 60 év feletti, így egy igen passzív rétegről van szó. A nőknél nagyobb az eltérés: míg az 55 év feletti uniós átlag 11 százaléka mozog, nálunk 5 százalék ez az arány. A hetven évesnél idősebb magyar nőknek mindössze 2 százaléka mozog, szemben az EU-s 7 százalékkal. Hatvanvalahány éves korukig dolgoznak aktívan az emberek. Amint valaki nyugdíjba vonul, nagyobb szerepet kap a család és az azzal kapcsolatos tevékenységek. Az 55 év felettiek sportolási kedvét befolyásolhatja az is, hogy a magyarok EU átlaghoz képest ekkor már nagyon rossz egészségi állapotban vannak. Sokféle betegség gyötri őket, egyebek mellett koszorúér megbetegedés, elhízás, mozgásszervi betegségek. Az orvoshoz szívesen járnak az idősek, ezért nekik kellene ajánlaniuk a rendszeres sétát. Az idősek egy része úgy képzeli el, hogy csak a megerőltető sport létezik, ezért eleve lemondanak róla. Az idősebb korosztály inkább az olcsó, bármikor elérhető, családdal űzhető mozgás iránt fogékony. A nyugdíjasoknak sok egy 1500 forintos uszodajegy, havonta tízezer forintot pedig nem tudnak kiadni egy fitneszbérletért. Ráadásul a hatvanéven felüli korosztály nem tudja tovább folytatni azt a sportot, amit korábban űzött, és még ha sportolna is, nehezen talál neki való mozgásformát. Eközben az unió nyugati felén egész sportiparágak épülnek az idősebbek igényeire.

A fitnesztermek szerint nem fizetőképes réteg az idősebb korosztály, ezért nem éri meg ezt a korosztályt tornáztatni. És nagy toleranciára is szükség van, mert ha egy idősebb ember csalódik valamiben, hamar elmegy tőle a kedve. Nekik már nem elég a fitneszedzők szépen csillogó ruhája, fontosabb számukra egy oktató szakmai végzettsége. Az idősebb korosztály már ismerősi alapon szavaz bizalmat.

Mozgás és fogyás kéz a kézben járnak: a felnőtt népesség kétharmada tartozik az elhízott vagy a túlsúlyos kategóriába, a lakosságnak csak egyharmada normál testsúlyú. Egy kövér ember nem akar sportolni, mert fél, hogy kinevetik és ezért rendre kifogásokat, önigazolásokat keres. Meglepődéssel tapasztalhatjuk, hgoy a kismamák is nagyon távol állnak a mozgástól, noha idejük lenne rá. A munkanélkülieknél is hasonló a helyzet: minél hosszabb ideig munkanélküli valaki, annál jobban távolodik minden társadalmi tevékenységtől. A kutatások szerint a magasan kvalifikáltak mozognak a legtöbbet.

Át kell alakítani a magyarok gondolkodásmódját, ami az általános iskolai testnevelés reformjával kellene, hogy kezdődjön. Egy szakemberek által irányított országos kampányra lenne szükség, hogy az emberek megszeressék a sportot.