Hogyan hat az alváshiány a testsúlyra?

SPEEDFIT | 2018.04.14 16:25

Alapjaiban változtathatja meg az alvás szerepéről eddig alkotott vélekedéseket egy új kutatás, amely az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet. A kialvatlanság hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethet.

Bár az alvás biológiai funkciójáról megoszlanak a vélemények, a leginkább elfogadott nézet szerint azért alszunk, hogy az agy pihenhessen. A szakemberek régóta tudják, hogy a kialvatlanság negatívan befolyásolja az agyműködést, csökken például az éberség és romlanak a kognitív funkciók. A Chicagói Orvostudományi Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata azonban arra is fényt derített, hogy az alváshiány a zsírsejtek működését, ezáltal a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja: a "fáradt" zsírsejtek akár 30 százalékkal is csökkenthetik az inzulinválaszt.

Az Annals of Internal Medicine című szakfolyóiratban olvasható tanulmány az első, amely leírja az alvás hiánya és a szervezet energiaháztartásának zavarai között fennálló közvetlen molekuláris kapcsolatot. Az ilyen jellegű zavarok hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethetnek, ezért a kutatók szerint a pihentető alvás nemcsak a megfelelő agyműködéshez, hanem a normális anyagcseréhez is elengedhetetlen.

A legtöbb ember számára a szervezet által elraktározott zsír egy kellemetlen problémát jelent, pedig a zsírsejteknek fontos élettani funkciói is vannak - emelte ki a kutatás vezetője. A szervezetben lévő zsírszövet (testzsír) legfőbb funkciója az energia raktározása: inzulin hatására a zsírsejtek eltávolítják a keringésből a zsírsavakat és lipideket. Ha a zsírsejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, a fokozott mennyiségű lipid a véráramban keringve károsíthatja a szöveteket, hosszú távon számos komplikációt okozva.

A kis mintaszámú kutatás fiatal, sovány, egészséges felnőtteknél vizsgálta az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt hatását. Azonos étrend mellett a résztvevők négy egymást követő éjjel 8 és fél, majd újabb négy éjszakán át 4 és fél órát aludtak; a két vizsgálat között legalább 4 hét telt el. A negyedik éjjel után mindkét alkalommal intravénás glükóz-tolerancia teszt következett (ez méri a szervezet inzulinérzékenységét), és a hasi területről szövetmintát is vettek, hogy megvizsgálják, miként reagáltak a zsírsejtek az inzulinra.

Az eredményekből kiderült, hogy a rövid éjszakák után a szervezet inzulinválasza átlagosan 16 százalékkal, a zsírsejtek inzulinérzékenysége pedig 30 százalékkal csökkent a "normál" alvást követő állapothoz képest. A kutatók szerint a csökkenés mértéke összevethető a sovány és kövér, illetve a cukorbeteg és nem cukorbeteg emberek inzulinválasza között tapasztalható különbséggel.

Manapság nem is olyan ritka, hogy valaki csak négy-öt órákat alszik naponta, és sokan állítják, hogy a kevés alvás dacára koncentrációjuk és agyműködésük nem rosszabb a kelleténél. A mostani kutatás azonban rávilágít arra, hogy az alváshiány nemcsak az agyra hat, hanem felborítja az anyagcserét is, aminek hosszú távon komoly következményei lehetnek.

Az eredmény a kutatók szerint számos kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy ha az egészséges embereknél az alváshiány rontja az anyagcsere folyamatait, akkor vajon az elhízott, cukorbeteg, alvási apnoéban szenvedő emberek állapotán javíthat-e, ha elegendő mennyiségű, pihentető alváshoz jutnak.

Speedfit - Fitnessz Mindenkinek!

 

Forrás