A sérüléshez vezető út

SPEEDFIT | 2019.06.10 11:20

Vajon az egyszeri véletlennek köszönhetően sérülünk meg sportolás vagy hétköznapi tevékenységek, terhelések következtében? Az esetek többségében nem. A legtöbbször ilyenkor is egy káros folyamat ér a tetőpontjára.

Ritkán szenvedünk el olyan sportsérüléseket, amelyek valóban egyszeri, véletlen rossz terhelésnek, vagy külső erőhatásnak köszönhetők. Az egyik oldalról adódik ez az egészséges szövetek teherbíróképességének nagyságából, a másik oldalról, ha megismerjük a sérülések kialakulásának menetét, választ kaphatunk arra a kérdésre, vajon volt-e korábban előjele sérüléseinknek.

A folyamat három szakaszból áll:

Tenziós zóna:
A problémás terület használata során egyre inkább érezhető kellemetlen feszülés, merevség. Érezhetően keményebb lágy részek.

Overload (túlterhelt) zóna:
A terhelés további adagolása, fennállása túlterheli az adott területet. A tenziós zónában már meglévő tünetek fokozódnak, időnként izomláz-, görcsszerű fájdalom tapasztalható. A lágy részek érintéses vizsgálatnál is másképpen reagálnak az egészégeshez képest.

Sérülés zóna:
A túlterhelt terület sérül, akár egyszerű, készség-szinten végrehajtott feladatok következtében is.

Ez a folyamat hasonlóan zajlik le élsportolóknál, szabadidősportolóknál, vagy éppen a mozgásszegény életmódnak köszönhetően degeneratív mozgásszervi betegségeknek kitett ülő munkát végzőknél.

Az okok többsége ma már közismert. Az élsportolókra, illetve a hobbisportolók többségére egyaránt jellemző az egyoldalú, monoton terhelés elszenvedése, ami egyenesen vezet egyes területek túlterheléséhez.

Az élsportolók esete speciális, ugyanis a nyilvánvalóan eredményorientált szemlélet miatt az ő esetükben az egészség megőrzése sokszor másodlagos, így marad a túlterhelés ellensúlyozása, ennek mértéke azonban a sportot jellemző közegtől, lehetőségektől és szakmai felkészültségtől erősen függ.

Emellett azonban bizonyos életszakaszokban és különböző mértékben egyaránt érinthetnek minden sportolót a mozgásszegény, ülő életmód okozta panaszok, mely a gerincet és ezen keresztül számos periférián lévő ízületet és lágy részt érinthet. Így rájuk is jellemző lehet a rossz testtartás, rossz mozgás minták. Az ezekkel űzött sport pedig szintén rizikófaktorai a sérülésnek.

Az állandó jelleggel mozgásszegény életmódot élők számára más veszélyforrások is adottak, mint a szöveti tápanyaghiány (pl. porcszövet) okozta degenerációk, a még rosszabb testtartás, myofascialis letapadások, csontritkulás stb. Természetesen az egyszeri, vagy rendszeresen előforduló hibás gyakorlatvégrehajtás, alapvető edzéselvek figyelmen kívül hagyása is rizikófaktort jelent.

Számtalan embernek ma már kivitelezhetetlennek tűnik a mindennapos testmozgás, ami részben érthető, hisz sokak feszített tempójú életmódja ezt nem mindig teszi lehetővé, másrészt ne felejtsük el, hogy a fizikai aktivitást nem feltétlenül egy napi célzott, plusz tevékenységgel kéne megkapnunk. Ideális helyzetben a napi rutinunknak sport nélkül is ideális mozgásterhelést kellene nyújtania. Ez azonban mai életmódunkban és kultúránkban jelenleg utópiának tűnik. Így nem csoda, ha sokan nyűgnek fogják fel a testmozgást, még egy plusz feladatnak, amivel foglalkozni kell.

Azonban megelőzés terén- hacsak életmódunk nem ad teljes mozgásspektrumot- érdemes olyan mozgásformákat keresni, melyekkel kompenzálni tudjuk életmódunk olykor egysíkú, káros terhelést nyújtó hatásait.

Általánosságban akkor járunk a legjobb úton, ha minél változatosabb terhelésnek tesszük ki magunkat, azonban egy szakember meg tudja mondani, hogy mely terhelések azok, amelyek a mi személyre szabott igényeinknek a legmegfelelőbbek, segít a preventív edzéselvek megismerésében, ezzel is csökkenthetjük a sérülés kockázatát.

Amennyiben pedig úgy érezzük megtörtént a baj- ami, mint láthatjuk, akár már korai szakaszában felismerhető- forduljunk prevencióval, rehabilitációval foglalkozó szakemberhez!

Írta:
Tormássy Ákos
személyi edző
SPEEDFIT
+36308135085
akos.tormassy@gmail.com

2019